Képaláírás: Abonyi Lajos.
Túry Gyula festménye.

Ismertető szöveg: Abonyi Lajos emlékezete.
Abonyi Lajos (Márton Ferencz) két évvel ezelőtt elhunyt jeles elbeszélő- és népszínmű­írónk arczképét április 7-én leplezték le az abonyi kaszinóban, melynek ő igen sokáig buzgó elnöke volt. A kaszinó díszterme erre az alkalomra zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel. Gullner Gyula országos képviselő, a kaszinó mostani elnöke, szép és hatásos beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt, találó vonásokkal ecsetelvén Abonyi Lajos emberi és írói kiváló tulajdonságait. Beszéde után lehullott a lepel a Túry Gyula által festett képről, mely kitűnően örökíti meg az író jóságos arczát. Lévay Mihály, Ujszász költőpapja, szavalta el ez után erre az alkalomra írott költeményét. Majd Frenyó Endre szólt még a kegyeletről, melylyel Abonyi Lajosnak Abony város tartozik. Végül felolvasták a fővárosi íróktól érkezett üdvözlő sürgönyöket. Az ünnepélyen jelen volt Abonyi Lajos özvegye, fia, rokonsága, díszes hölgyközönség, Bakovszky István, a főszámvevőszék elnöke, és Pestmegye több notabilitása. Sikerült bankett fejezte be a kegyeletes ünnepséget.
Bemutatjuk ez alkalommal Abonyi Lajosnak a kaszinó által festetett arczképét, valamint Abonyban levő családi házát is, a melyben oly sok szép művet írta meg nemzetünk eme jeles írója. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 15.)

Abonyi Lajos, eredeti nevén Márton Ferenc (Kisterenye, 1833. január 9. - Abony, 1898. április 28.) magyar író, földbirtokos.
... Eseménytelen életének, mely látszatra miben sem különbözött sok ezer középbirtokosétól, három fókusza volt: Abony, a népköltészet és a színház. Gyermekkori élményei a palócsághoz fűzték, de legjobban az Alföld nőtt a szívéhez, hiszen több mint félszázadon át élt a Pest megyei Abonyban, mint a nagyközség népszerű "Márton tekintetes ura" (valódi neve: Márton Ferenc). Annyira lokálpatrióta volt, hogy öregkorában elkészítette lakóhelye monográfiáját és sokszor emlékezett vissza falujának a szabadságharc alatti megpróbáltatásaira is. Patriarkális megyei kisúrként élt - és mégis másként.
... Számos elbeszélést és regényt is írt. A múlt század utolsó éveiben és a századfordulón az alföldi népélet idillikus hangú, patriarkális szemléletű ábrázolójaként az egyik legolvasottabb író volt. Irodalmi levelezését fia, Márton Lajos 1911-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, 7 db azonban a kecskeméti városi könyvtárba került, napjainkban a Városi Levéltárban tekinthetők meg. (Forrás: Wikipédia)