Képaláírás: Illés kolostora a pusztában.
Képek a Szentföldről.

Ismertető szöveg: A föld egyik részéhez sem fűződnek oly magasztos s az emberiség nagy részét átható emlékek, mint nyugoti Ázsia ama kicsiny tartományához, a hol tizenkilencz századdal ezelőtt a Megváltó született, a hol a pátriarkhák, próféták, szent királyok éltek s a melyre keresztény, mohamedán és zsidó egyiránt a legnagyobb kegyelettel és áhítattal gondol. Ezren és ezren is zarándokolnak minden évben a megszentelt rögökhöz s öntik ott ki szivük, lelkük vallásos érzéseit s mintegy túlvilágba emelkednek láttára ama városoknak, folyóknak, vizeknek, hegyeknek és völgyeknek, melyekkel sok évszázad óta annyi nagy emlék van összeforrva.
...
Több, kisebb-nagyobb terjedelmű leirás jelent már meg magyar nyelven is a Szentföldről, s a legérdekesebbek közé tartozik az, a melyet "Az úr Jézus szülőföldjén" czim alatt Huber Lipót theologiai tanár és főszentszéki ülnök írt, a Szent-István társulat pedig Paur Géza harmincznyolcz sikerült rajzával most kiadott.
A jeles tollú szerző egy nagyobb zarándokcsapattal járta be a Szentföld nevezetesebb részeit s ott szerzett tapasztalatait, benyomásait oly módon közli az olvasóval, hogy az szinte oda képzeli magát Jeruzsálem, Betlehem falai közé, látja a Jordán vizének csillogását, hallja a Genezáret-tava háborgó hullámainak mormogását s megborzad a Holttenger, sivár, élettelen képétől.
Ebből a könyvből mutatunk most be néhány képet s közlünk leirásából egypár részletet.
...
A könyvben közlött képek közül fölemlítjük még az Illés kolostorát, melyet Heraklius császár alapított a VII. században; továbbá az u. n. király sirokat, melyek nem egyebek, mint sziklába vájt odúk, a hova hagyomány szerint a régi zsidó királyokat temették. Ma már azonban üresek ezek az odúk, a csontokat idők folytán kiszórták belőlük. Betlehem lakói közül egy fiatal leány képe van bemutatva, kinek fejéke és nyaka telve van arany-, ezüstpénzekkel s különféle ékszerekkel. A betlehemiek legnagyobbrészt keresztények s minden tekintetben előnyösen kiválnak a vidék lakossága közűl. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 15.)

"Jeruzsálemben, Dávid és Salamon fővárosában megtaláljuk szinte valamennyi próféta nyomát. Közülük csak egyet említünk, az egyik legnépszerűbbet, Élijáhu (Illés) prófétát. Nyilvánvalóan erre haladt át akkor, amikor az Úr a Sinai hegyéről Damaszkuszba küldi, hogy Hazaelt királlyá kenje föl Arám fölé. Jéhut pedig Izrael fölé emelje, vagy amikor tanítványát, Elisát utódjává nevezte ki. És erre járt Élijáhu idős korában is, amikor Jeruzsálemből Hebronba, majd onnan Jerikóba és a Jordán völgyébe igyekezett, hogy - a Szentírás szavai szerint - tüzes szekéren az égbe szálljon. A középkorban még keresztény kolostort is emeltek Jeruzsálemben, a hebroni úton, annak emlékére, hogy Illés (Élijáhu) megpihent az ott található dombon." (Forrás: aisz.oromhirek.hu)

A Szentföld egy kifejezés, mely Kis-Ázsia azon részre utal, minek igen komoly vallási jelentősége van nemcsak a keresztény, zsidó valamint muzulmán vallásban, és a bahá'i hitben is. A mai határokat figyelembe véve a Szentföld a mai Izrael teljes területét foglalná magába, valamint Jordánia és Libanon egyes részeit. A Szentföld legfontosabb része a "Szent város", Jeruzsálem, mely mind a judaizmus, mind a kereszténység legszentebb helye, valamint az iszlám harmadik legszentebb városa ( Mekka és Medina után). A Szentföld vallási jelentősége volt a keresztes hadjáratok mozgatórugója; a terület már a biblikus idők óta fontos zarándokhely volt. (Forrás: Wikipédia)