Képaláírás: Az üdvözítő útja a kálváriára. (A fehér vonal jelzi.)
Képek a Szentföldről.

Ismertető szöveg: A föld egyik részéhez sem fűződnek oly magasztos s az emberiség nagy részét átható emlékek, mint nyugoti Ázsia ama kicsiny tartományához, a hol tizenkilencz századdal ezelőtt a Megváltó született, a hol a pátriarkhák, próféták, szent királyok éltek s a melyre keresztény, mohamedán és zsidó egyiránt a legnagyobb kegyelettel és áhítattal gondol. Ezren és ezren is zarándokolnak minden évben a megszentelt rögökhöz s öntik ott ki szivük, lelkük vallásos érzéseit s mintegy túlvilágba emelkednek láttára ama városoknak, folyóknak, vizeknek, hegyeknek és völgyeknek, melyekkel sok évszázad óta annyi nagy emlék van összeforrva.
...
Több, kisebb-nagyobb terjedelmű leirás jelent már meg magyar nyelven is a Szentföldről, s a legérdekesebbek közé tartozik az, a melyet "Az úr Jézus szülőföldjén" czim alatt Huber Lipót theologiai tanár és főszentszéki ülnök írt, a Szent-István társulat pedig Paur Géza harmincznyolcz sikerült rajzával most kiadott.
A jeles tollú szerző egy nagyobb zarándokcsapattal járta be a Szentföld nevezetesebb részeit s ott szerzett tapasztalatait, benyomásait oly módon közli az olvasóval, hogy az szinte oda képzeli magát Jeruzsálem, Betlehem falai közé, látja a Jordán vizének csillogását, hallja a Genezáret-tava háborgó hullámainak mormogását s megborzad a Holttenger, sivár, élettelen képétől.
Ebből a könyvből mutatunk most be néhány képet s közlünk leirásából egypár részletet.
A keresztény lélekre nézve a sok szent emlék közt, a legnagyobb érdekkel bírók egyike a kínszenvedés útja (via dolorosa), melyen egykoron az Üdvözítő a kereszt súlyos terhével végig haladt a gyászos Golgotára.
Ez út egy mohamedán templom mellett fekvő török kaszárnyánál veszi kezdetét, mely a hajdani Antónia-vár helyén áll, hol Jézust halálra itélték, és mérsékelt emelkedéssel a Szentsír­templomban, a Golgotán ér véget. Hossza ma körülbelül egy kilométer, hajdani egyenesebb iránya azonban körülbelül csak 600 méter lehetett. Manap az egész út a város falain belül van; Üdvözítőnk idejében azonban vége azokon kívül volt. A főbb mozzanatoknak megfelelően a szenvedések ez örökké emlékezetes útja már ősidőktől fogva 14 állomásra (stáczió) van osztva. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 15.)

A Szentföld egy kifejezés, mely Kis-Ázsia azon részre utal, minek igen komoly vallási jelentősége van nemcsak a keresztény, zsidó valamint muzulmán vallásban, és a bahá'i hitben is. A mai határokat figyelembe véve a Szentföld a mai Izrael teljes területét foglalná magába, valamint Jordánia és Libanon egyes részeit. A Szentföld legfontosabb része a "Szent város", Jeruzsálem, mely mind a judaizmus, mind a kereszténység legszentebb helye, valamint az iszlám harmadik legszentebb városa ( Mekka és Medina után). A Szentföld vallási jelentősége volt a keresztes hadjáratok mozgatórugója; a terület már a biblikus idők óta fontos zarándokhely volt. (Forrás: Wikipédia)