Képaláírás: A budapesti közvágóhíd átmetszeti képe.
Budapest fővárosnak a párisi kiállításra küldött ismertető képeiből.

Ismertető szöveg: Budapest a párisi világtárlaton.
... A hatóság különben is főkép arra törekedett, hogy a város nevezetesebb közintézményeit, főkép a közélelmezési és közegészségügyi alkotásokat mennél hatásosabban mutassa be. Ezek az intézmények a város fejlettségének beszédes tanui, mellettük a magyar főváros szépségét, gyönyörű fekvését, eleven, világvárosias életét a festményekről láthatja a néző közönség. ...
A közélelmezési intézmények közül a tanács a marhavásártéri közvágóhidat, az új sertésközvágóhidat, képben és grafikonokkal mutatja be. A sikerült vízfestményekről látható a két közintézmény nagysága, a grafikonok elmondják az érdeklődőknek a főváros állatforgalmát, a behozatalt, kivitelt és a tényleges fogyasztást.
Egyik képünk a marhakózvágóhid keresztmetszetét mutatja. Jobbról-balról vannak a tágas istállók a levágásra szánt állatokkal. Az istállók mellett a fedett kocsibejárók láthatók; ott állanak fel hosszú sorban a mészárosok fogatai a leölt és kitisztított marhahús felrakása végett. A középső nyilasok a vágóhelyet, hűtőcsarnokot és mérlegelő helyet ábrázolják. Hasonló ehhez a sertésközvágóhíd, a melynek építését most fejezték be. Az új vágóhíd keresztmetszetét feltüntető képünkön láthatók a forrázó üstök, a melyekben a leölt sertéseket gőzzel leforrázzák, a tisztító és hűtő csarnokok, a melyekben a leölt sertéseket feldolgozzák.
Utánuk következnek a vásárcsarnokok. Ezek közül legsikerültebb a központi vásárcsarnok hosszmetszetű képe, a mely a szerkezeti részeken kívül a forgalom elevenségét is láttatja. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 8.)

A budapesti Közvágóhíd építése és üzembe helyezése a XIX. század második felének legrangosabb eseménye volt. Kamermayer Károly polgármester kezdeményezésére a főváros korának egyik legnagyobb vállalkozásába fogott.
1865-ben a Pest városi tanács több száz magánvágóhíd és mészárszék működését szüntette be: ennek elsősorban közegészségügyi oka volt, hiszen a megnövekedett város belterületén az állatok terelése, tartása, a fel nem használható belső részek tárolása lassan tűrhetetlen állapotokat idézett elő, járványokat és betegségeket terjesztett. A közgyűlés 1868-ban elhatározta, hogy a közvágóhidat saját kezelésében fogja megépíteni a Soroksári úti szántóföldeken.
Az élelmiszeripari telep dél-pesti koncentrálódásának az is oka volt, hogy az Alföldről szállított termények itt könnyen elérhették a várost. A vágóhíd tervezésére tervpályázatot írtak ki, a győztes Julius Hennicke porosz építész lett.
...
A vágóhíd hatszáz marha befogadására volt alkalmas, de a szomszédos marhavásártéren ötezer szarvasmarha és tízezer aprómarha is elfért.
Az épületet 1872. július 27.-én avatták fel nagy díszünnepség keretében. Egy huszonöt mázsás magyar bikát vágtak le, és legfinomabb részeit barátságos villareggelin fogyasztották el. Az első ívben százötvenezer állatot vágtak itt le, a húsfogyasztási adó pedig bő jövedelemforrás volt a székesfőváros számára.
1897-ben megváltoztatták a szimmetrikus elrendezést., a déli épületet kéthajós, vasszerkezetű csarnokká alakították, és szállítóberendezését is modernizálták. A mai Közvágóhíd csak részben emlékeztet a régi, nagy hírű, látványos vágóhídra. ... (Forrás: budapestcity.org)