Képaláírás: A győri új városház.

Ismertető szöveg: A XIX. század második felében többször felmerült, hogy a gyorsan fejlődő és növekedő Győrnek új városházára lenne szüksége. Bisinger József, győri üvegesmester a városra hagyott hagyatékából lehetőség teremtődött egy új városháza építésére. Három lehetséges helyszín merült fel: a Bécsi kapu tér, a Dunakapu tér és a Szent István út. 1893. november 30-án három hónapi beadási idővel országos tervpályázatot írtak ki. A tervpályázatra 16 pályamű érkezett. Az első helyet Alpár Ignác "Hotel de ville", a második Hübner Jenő "Hic sum", a harmadikat Hofhauser Antal "Baross Gábor" jeligéjű pályamunkája szerezte meg. Mindhárom pályázó túllépte a megadott 200 000 forint keretet, így Zechmeister Károly polgármester érintkezésbe lépett mindhármukkal módosított terv beadását kérte. Alpár Ignác nem vállalta a megbízást, más elfoglaltsága miatt. Így esett a választás Hübner Jenőre, aki 1894. szeptember 29-én aláírta a megbízási szerződést.
Hübner tervében kiemelkedik az 1792-ben épült és 1894-ben lebontott Tűztoronyra - ami a Baross út és Arany János utca kereszteződésében álló egykori Fehérvári kapu tetején állt- emlékeztető várostorony, a homlokzati rész előreugró melléktornyai, az oszlopos, erkélyes főbejárat. Az 1896. május 14-én rendezett millenniumi ünnepséget használták fel arra, hogy a városháza építését jelképesen megkezdjék. Az építési területen az első, szimbolikus kapavágást Zechmeister Károly polgármester ejtette meg. Az építés ütemének megfelelően 26 munkanemre írtak ki pályázatot. A munkálatokat híres győri mesterek végezték: a kőműves munkákat Schlichter Lajos építőmester, a kőfaragó munkákat Birkmayer János, a lakatos és kovácsoltvas munkákat Prettenhoffer Imre épület és műlakakatos, az épületasztalos és ácsmunkákat a Hets testvérek a szobafestési munkálatokat pedig Krausz Károly vezetésével végezték. Az alapozást 1896. október 26. és november 21. közt végezték. 1897 tavaszától gyors ütemben folyt az építkezés, és május 13-án megtartották az akkoriban szokásos bokrétaünnepséget és határozatot hoztak, hogy a nagytorony kőburkolatot kapjon, és sisakja a kistornyokkal együtt vörösrézből készüljön. 1897 telén a budapesti Kötling vállalat beszerelte a központi fűtést az épületbe. 1898 áprilisában a lebontott tűztorony harangját elhelyezték a városháza tornyában. 1898-ban megkezdődött az épület vakolása sóskúti kőporral kevert habarccsal. Az épület ünnepélyes felavatására csak 1900. március 19-én került sor. (Forrás: Wikipédia)

Akik az országban a városház-épületeket ismerik s látták Győr városának most épített palotáját, mindnyájan abban a véleményben vannak, hogy ez egyike hazánk e nemű legszebb épületeinek. Az új városháza hivatalos felavatása egész csendben e napokban ment végbe.
A győri városházának kiváló ékessége az előcsarnokban elhelyezett Bisinger-szobor. Bisinger József egyszerű városi polgár, üveges mester volt, a ki 1843-ban történt halála alkalmával egész vagyonát a városra hagyta jótékony czélokra. Ennek kamataiból 200,000 forintot fordított Győr város a széképület építési költségeire s háladatosságból és emlékezet okáért a derék polgárnak szobrot emelt.
A természetes nagyságban márványból készített álló szobor Mátray Lajos tanár sikerűlt alkotása. A városház-felavatással kapcsolatban történt ezen szobor leleplezése is. A város díszközgyűlést tartott e hó 19-én, s a városi polgárság egyik régi vezére, dr. Kautz Gusztáv városi képviselő tartott hatásos beszédet, dicsőítve a polgárerényeket és azok egyik képviselőjét, kit a szobor ábrázol. A szobor leleplezése után a díszes közgyűlési csarnokban gróf Laszberg Rudolf főispán elnöklete alatt zajos éljenzések között fejezte ki a város képviselete elismerését és köszönetét a városház tervező mérnöke:Hübner Jenő budapesti műépítész, és megépítője, Schlichter Lajos győri építész iránt, kiknek munkája ezt a szép palotát létre hozta. A közgyűlés ezenkívül jegyzőkönyvben is megörökítette irántuk való elismerését. Hasonlóképen méltányolta a Bisinger-szobor alkotójának, Mátray Lajosnak érdemét is.
A díszközgyűlésen jelen voltak gr. Batthyány Lajos, Győr város országgyűlési képviselője, valamint a győri társhatóságok és közintézetek képviselői.
Győr városának a díszes városháza 460,000 forintjába került. A barokk stilű épület a város régi vásárterének közepén, közvetlen a vasúti pályaudvar előtt áll. A három tornyos, tekintélyes palota, mely némileg a szegedi városház képét juttatja a szemlélő eszébe, a szabad téren kitűnően érvényesűl. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 25.)