Normál kép: 1900bb_Page_087_a.jpg   Méret: 770x558 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_087_a_nagykep.jpg   Méret: 1704x1235 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: II. Lajos holttestének föltalálása.
Székely Bertalan történeti festményei.

Ismertető szöveg: Egy nagyérdemű festőművészünk, Székely Bertalan műveinek tekintélyes, bár koránsem teljes gyűjteményét látjuk együtt a Nemzeti Szalonban most rendezett kiállításon. Székely művei azok közé a művészi alkotások közé tartoznak, a melyek jelentőségéből az izlés, a művészi fölfogás, a divat változásai mitsem vonhatnak le. Művészetének legbenső lényege, éltető eleme, a nemzeti érzés sugárzik ki belőlük. Vannak festményei, a melyek évtizedek előtt keletkeztek, technikai szempontból magukon hordják koruk jellegét és mégis teljes közvetlenséggel szólnak lelkünkhöz. Alkotójuk kimagasló és jellemző alakja marad mindenkor művészetünk történetének.
...
1859-ben Münchenben folytatta tanulmányait s egész későbbi fejlődésére ez volt döntő befolyással. Pilotynak, az ünnepelt művésznek lett tanítványa, Pilotynak, a ki oly rendkívüli hatást gyakorolt az akkori fiatal nemzedék fejlődésére. Tőle tanulta el Székely is a történeti festés, a korhű jellemzés és drámai kifejezés titkait. Münchenből küldte 1861-ben első nagy művét a pesti műkiállításra. II. Lajos király holttestének föltalálása a mohácsi harcztéren, volt a fiatal művész első nagy festményének tárgya. Idegen környezetben, idegen hatás alatt is hű maradt mély nemzeti érzéséhez, a melyet hazulról vitt magával. ... Székely különben már ez első nagyobb munkájában is kitűnő jellemző tehetségről tesz tanúságot. A gyász, a megilletődés megkapóan tükröződik vissza minden alakjáról és a tájképi környezet még emeli a hangulatot. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 18.)



II. Lajos (Buda, 1506. július 1. - Mohács, 1526. augusztus 29.), a Jagelló-házból való magyar és cseh királyi herceg, II. Ulászló király egyetlen fia, 1508-tól Magyarország és 1509-tól Csehország ifjabb királya, de csak apja halála (1516) után lett tényleges uralkodó. Az 1526-os mohácsi csatából menekülőben veszítette életét. A török hódoltság előtt ő volt az utolsó olyan magyar király, aki az egész középkori Magyar Királyság felett uralkodott. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page