Képaláírás: A "Joe Chamberlain" angol hajóágyú a modderriveri csatában.
Képek a délafrikai háborúból.

Ismertető szöveg: A Dél-Afrikában folyó háborúban nagy események történtek az utóbbi időben: az angol fővezér, Roberts tábornagy s vezérkari főnöke, Kitchener tábornok megkezdték az angol hadsereg zömével hadmozdulataikat, melyeknek eredményei, Kimberley fölszabadítása s Kronje boer vezérnek és négyezer főnyi seregének elfogatása, lényegesen megváltoztatták a harcztér helyzetét. A boerok e miatt kénytelenek voltak Ladysmith alól visszavonulni s Joubert vezérlete alatt az oranjei főváros, Bloemfontein védelmére csoportosítani erőiket.
...
A híres és sokat emlegetett angol hajóágyúk egyikét is bemutatjuk, a mint rögtönzött talppal és kerekekkel ellátva működésbe hozták. Ez ágyú Methuen lord seregéhez tartozott s az angol katonák, a kik szeretik fegyvereiket emberi néven nevezni, Chamberlainről, a harczias gyarmatügyi miniszterről nevezték el. Ezt a szokást tudvalevőleg a boerok ágyúival szemben is megtartják s az angol katonák nevezték el a Ladysmithet ostromló boer nagy ágyúk egyikét Long Tom-nak, hosszú Tamásnak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 11.)

Az Első búr háború (hollandul: Eerste Boerenoorlog, Afrikaans nyelven: Eerste Vryheidsoorlog, szó szerin Első szabadságharc), hívják még Első angol-búr háborúnak vagy Transvaal háborúnak, 1880. december 16. és 1881. március 23. között zajlott le a mai Dél-afrikai Köztársaság területén. Ez volt a búr háborúk kezdete.
Az afrikai kontinens déli részét a 19. században kezdték gyarmatosítani. A Dél-Afrikába tartó britek erőszakosságának három indítéka volt: kezdetben, hogy irányítsák a kereskedelmi útvonalakat Indiába, második a felfedezés 1886-ban egy jelentős aranyfelfedezés történt Transvaalban, a harmadik ok a nyersanyagok sokasága, hatalmas gyémántokat találtak Kimberley város közelében a Transvaal Köztársaság határáránál. A Natalia Köztársaság egy rövid életű búr állam volt amit helyi afrikaans nép alapított meg 1839-ben. A köztársaság az Indiai-óceán partján helyezkedett el. A köztársaságot meghódították és 1843-ban csatolták a többi brit gyarmathoz. A britek 1880-ban megpróbálták hozzácsatolni a Transvaalt, és 1899-ben az Oranje Szabadállamot is (ez vezet majd a második búr háborúhoz) Fokföldhöz (Cape Colony-hoz). 1868-ban a britek magukhoz csatolták Basutolandot (mai Lesotho-t). Az 1880-as években Becsuánaföld (mai Botswana) A Német Birodalom és Nagy-Britannia közötti vita tárgya lett. Miután a németek 1884-ben elcsatolták Damaralandet és Namaqualandet (mai Namíbiát), a britek 1885-ben magukhoz csatolták Becsuánaföldet.
Britannia 1815-ben megszerezte a Jóreménység-fokát Dél-Afrikában Hollandiától a napóleoni háborúk következtében. A hollandul beszélő telepes farmerekből álló csoportok (búrok) nehezteltek a britekre, bár az angol irányítás hozott néhány gazdasági előnyt. Az ott élő holland telepesek (Trekboers-ek), ezután északra a belső irányába emigráltak, végül alapítottak két köztársaságot, Oranje Szabadállamot és a Transvaal Köztársaságot. A britek nem próbálták megakadályozni, hogy a holland telepesek elmenjenek.
A 1867-ben gyémántokat találtak Vaal folyó közelében, a felfedezés elindította a gyémánt-bányászatot, a világ minden részéről érkeztek szerencsét próbálni Kimberley városa 50,000 fölé emelkedett. Az 1870-es években a britek magukhoz csatolták Nyugat Griqualandet, ezáltal Kimberley városát is, ami felbőszítette a búrokat. ... (Forrás: Wikipédia)