Normál kép: 1900bb_Page_075_b.jpg   Méret: 770x984 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_075_b_nagykep.jpg   Méret: 1284x1641 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Spanyolországból. - A burgosi székesegyház közép tornya.
Pekár Gyulának az Uránia színházban tartott felolvasásából.

Ismertető szöveg: "Spanyolország és a bikaviadalok." Az Uránia legutóbbi ujdonságának ez a czíme. Három felvonásos káprázatos felolvasás ez; írója Pekár Gyula, ki oly sok érdekes tárczát írt már Spanyolországról, melyek "Északon és délen" czímű művének egyik kötetében összegyűjtve is megjelentek. Már korábban is, de legutóbb két éve beutazta Pekár Spanyolországot, mely alkalommal különösen Andalúziát tanúlmányozta. Az Urániában előadott dolgozatában a szerző legelébb is néhány percz alatt átfut Spanyolország történetén s egyuttal a spanyol géniuszt, a spanyol nyelvet, művészetet, népjellemet röviden ismerteti. Ezután kezdődik csak spanyolországi utazásunk. ... Tíz perczig tartó mozgófényképen látunk egy teljes bikaviadalt lejátszódni. Képeink, a melyek az Uránia előadásán a szinpad nagyságában láthatók, Sevillából, Burgosból valók. A sevillai kép gróf Aguiar magánpalotájának csarnoka, a hol alkonyatkor szokott összegyűlni a társaság. Burgosi képünk a nagyszékesegyháznak a kórus fölött való középtornyát mutatja, a spanyol kitasgó [gótika?] remekét. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 4.)



A burgosi katedrális vagy Szűz Mária-katedrális vagy Santa María-székesegyház (spanyolul Catedral de Burgos vagy Catedral de Santa María de Burgos) Spanyolország templomainak egyik legismertebbike.
Kasztília egykori fővárosában, Burgosban, az óváros közepén, a Santa María terén magasodik a gótikus építészet egyik legszebb spanyolországi példájaként emlegetett 13. századi székesegyház. Különös benyomást kelt eleganciájával, vonalainak harmóniájával az egyetlen spanyol katedrális, melynek érdekessége, hogy önmagában - környezete nélkül - vált az UNESCO Világörökség részévé 1984-ben. ... (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page