Képaláírás: Skultéty László huszár zászlótartó (1810.)
Képek a huszár-kiállításból.

Ismertető szöveg: ... Bemutatjuk még Skultéty László nyolczadik huszárezredbeli zászlótartó lovasképét, a ki 1735-ben Brusinában, Trencsénmegyében született s 1831-ben Arad mellett halt meg. Mint önkéntes állott be a gróf Károlyi-huszárezredbe s végig küzdötte a hétéves háborút, melyben két sebet kapott; később a Baranyai­huszárezredben végig küzdötte a török háborút, majd a franczia hadjáratot, sőt részt vett az orosz hadjáratban is. Még 80 éves korában is háborúban volt. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. február 25.)

Skultéty László 1738. június 27-én született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban (jelenleg Mojtín, Szlovákia), amely közigazgatásilag a közeli Pruzsinához (későbbi magyar neve Barossfalva) tartozott. Már apja is huszár volt, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től Hadik huszárezred) vitte ezredfiúnak félárvaságra jutott gyermekét, aki ekkor 12 éves volt. A tűzkeresztségen 18 évesen, egy 1756-57. évi hadjáratban esett át, amelynek során a magyar huszárok Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták Berlint. Innen kezdve aztán végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Többször megsebesült, hősiessége miatt 1790-ben strázsamesterré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó. Odament hozzá és elbeszélgetett vele. Elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az agg vitéz azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad kornétásnak (zászlótartónak), mert a zászlót nem lehet elhagyni.
Skultéty Lászlót 1831-ben, 94 éves korában - 81 éves katonai szolgálat után - szerelték le, amikor már nem tudta megülni a lovát. Végig ugyanabban az ezredben szolgált, amelyet közben más-más néven hívtak. A leszerelésekor Aradon állomásozó ezrede a város gondjaira bízta az agg huszárt. Sajnos csak mindössze néhány hónapig örülhetett az "obsitnak". Valószínűleg nem bírta a tétlenséget, mert még azon évben, 1831. augusztus 19-én meghalt. Életét a katonaságnak szentelte, nem nősült meg, gyermekei nem születtek. Sírja az új-aradi temetőben van. Első síremlékét még volt parancsnoka állíttatta neki, ezt a cserélte fel a város 1898-ban egy díszesebb obeliszkkel. (Forrás: Skultéty László, a világ legöregebb huszárja, naraiskultety.hu)