Képaláírás: Az angol-boer háborúból. - A boerok felrobantják a Frere és Ladysmith közötti vasúti hidat.

Ismertető szöveg: Egy híd felrobbantása.
Egy-egy hadjárat alatt aligha robbantottak fel annyi hidat, mint a most folyó délafrikai háborúban. A boerok taktikájához tartozik ugyanis, hogy az angol seregek mozgását minden módon megnehezítsék, miért valamennyi hidat, a melyhez csak hozzá férnek s a melyek az ellenségnek hasznára lehetnének, elpusztítanak. Teszik pedig ezt dinamit segítségével, a minek a használatához nagyon értenek.
Egy ilyen hídfelrobbantásról mutatunk most be képet, mely a helyszinén felvett vázlat után készűlt. Ez a híd Ladysmithtől délre Frere táján vezetett át a Tugela folyó egyik mellékágán.
A híd hatalmas építmény volt, csupa vasból, melynek két, 100-100 angol-láb hosszúságú karja egy a folyó közepén levő kőoszlopon állott. S ide helyezték a boerok a dinamitot, mely mérföldekre hallatszó borzasztó dördüléssel felrobbanván, magasra emelte a híd két roppant sulyú karját, melyek aztán összetörve a folyóba zuhantak.
A robbanás dörgése oly iszonyú volt, hogy a robbanást végrehajtó csapat lovait, melyek pedig már az ágyúdörgést megszokták, alig lehetett megfékezni. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. január 28.)

Az Első búr háború (hollandul: Eerste Boerenoorlog, Afrikaans nyelven: Eerste Vryheidsoorlog, szó szerin Első szabadságharc), hívják még Első angol-búr háborúnak vagy Transvaal háborúnak, 1880. december 16. és 1881. március 23. között zajlott le a mai Dél-afrikai Köztársaság területén. Ez volt a búr háborúk kezdete.
Az afrikai kontinens déli részét a 19. században kezdték gyarmatosítani. A Dél-Afrikába tartó britek erőszakosságának három indítéka volt: kezdetben, hogy irányítsák a kereskedelmi útvonalakat Indiába, második a felfedezés 1886-ban egy jelentős aranyfelfedezés történt Transvaalban, a harmadik ok a nyersanyagok sokasága, hatalmas gyémántokat találtak Kimberley város közelében a Transvaal Köztársaság határáránál. A Natalia Köztársaság egy rövid életű búr állam volt amit helyi afrikaans nép alapított meg 1839-ben. A köztársaság az Indiai-óceán partján helyezkedett el. A köztársaságot meghódították és 1843-ban csatolták a többi brit gyarmathoz. A britek 1880-ban megpróbálták hozzácsatolni a Transvaalt, és 1899-ben az Oranje Szabadállamot is (ez vezet majd a második búr háborúhoz) Fokföldhöz (Cape Colony-hoz). 1868-ban a britek magukhoz csatolták Basutolandot (mai Lesotho-t). Az 1880-as években Becsuánaföld (mai Botswana) A Német Birodalom és Nagy-Britannia közötti vita tárgya lett. Miután a németek 1884-ben elcsatolták Damaralandet és Namaqualandet (mai Namíbiát), a britek 1885-ben magukhoz csatolták Becsuánaföldet.
Britannia 1815-ben megszerezte a Jóreménység-fokát Dél-Afrikában Hollandiától a napóleoni háborúk következtében. A hollandul beszélő telepes farmerekből álló csoportok (búrok) nehezteltek a britekre, bár az angol irányítás hozott néhány gazdasági előnyt. Az ott élő holland telepesek (Trekboers-ek), ezután északra a belső irányába emigráltak, végül alapítottak két köztársaságot, Oranje Szabadállamot és a Transvaal Köztársaságot. A britek nem próbálták megakadályozni, hogy a holland telepesek elmenjenek.
A 1867-ben gyémántokat találtak Vaal folyó közelében, a felfedezés elindította a gyémánt-bányászatot, a világ minden részéről érkeztek szerencsét próbálni Kimberley városa 50,000 fölé emelkedett. Az 1870-es években a britek magukhoz csatolták Nyugat Griqualandet, ezáltal Kimberley városát is, ami felbőszítette a búrokat. ... (Forrás: Wikipédia)