Ismertető szöveg: A Thuróczi-krónika latin nyelvű krónika, eredeti címe: Chronica Hungarorum. A krónika 41 magyar királyt és vezért ábrázoló, kézzel színezett fametszetet tartalmaz. Zsigmond király korszakától egészen Thuróczi koráig (1470-ig) dolgozza fel Magyarország történetét. A krónika forrásai oklevelek, régi krónikaszövegek és szóhagyományok. Az utolsó fejezetben Mátyás király hadisikerei mellett Bécs elfoglalásának leírása szerepel. 1488. március 20-án jelent meg nyomtatásban Brünnben, 66 fametszettel illusztrálva. Körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból álló kötet, az egyes lapokra - két nagyméretű betűtípussal - 36 sort szedtek. Az iniciálék helyét üresen hagyták és a fametszeteket sem színezték ki, a legtöbb példányban ezeket utólag sem pótolták. A többit kézzel kifestették. Ugyanezen év június 3-án Feger Theobald Budai könyvkereskedő ismét kiadatta Augsburgban. Ehhez a képeket újrametszették, a példányok többségében kézzel ki is színezték azokat. A 160 foliós, 15x20x3 cm-es, 38 soros, papírra nyomtatott könyvet 55 fametszet ékesíti. A kiadó Mátyás királynak ajánlotta. A pergamenre nyomtatott díszpéldány ajánlása aranyfesték felhasználásával készült. Ugyanezt a festéket használták a Szent László legenda egyik jelenetét ábrázoló kép és a címertábla illuminálásához. Mátyás és Beatrix fametszetű, kiszínezett címerével van ellátva. Ma ez az első ismert aranyfestékkel készült nyomtatvány. Az Augsburgi kiadás érdekessége, hogy politikai okokból két változatban jelent meg. Az egyikben hiányzik a király címerei közül Ausztriáé, a szövegből pedig Bécs és Bécsújhely elfoglalása. Úgy látszik ezt terjesztették a Német-római Birodalomban. A Budai Krónika után ez a második nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja. (Forrás: Wikipédia)