Normál kép: 1899_Oldal_427_d.jpg   Méret: 770x505 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1899_Oldal_427_d_nagykep.jpg   Méret: 1715x1125 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Az 1900 évi párisi világkiállítás magyar termei
A Huszár-terem

Ismertető szöveg: A Vasárnapi Ujság ez évi 17-ik száma bőven megemlékezett a párisi kiállítás magyar pavillonjáról, s képben és leírásban ismertette annak terveit. A pavillon azóta Parisban külsőleg csaknem teljesen elkészült és általános érdeklődés tárgya. Loubet, a köztársaság elnöke csak a minap szemlélte meg a kiállítás előkészületeit és a legnagyobb elismeréssel és dicsérettel szólott a magyar pavillon építészeti sikeréről és a kiállítási területen tett látogatása alatt leghosszabban időzött e pavillonban. Most a pavillon belsejének elkészítésére került a sor. Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészek már egy esztendeje dolgoztak ezen a legnagyobb csendben; munkájukat csak a kormánybiztosság ismerte, míg aztán e hó 13-án meghívott közönségnek - melynek sorában ott volt a főváros művész és műértő társaságának színe-java - bemutatták saját műtermükben munkálataikat. (Forrás: Vasárnapi Ujság 46. évf. 51. sz. (1899. december 17.))

Vágó Pál festő, szül. 1854. Jászapátiban, megh. 1928. Budapesten. Mint a magyar történelmi- és genre-festészet egyik kimagasló alakja, ünnepelt festőink közé tartozott. Különösen híres az 1900. Párisi világkiállítás nagyterme számára festett nagy faliképe: a Huszárság története, melyért a francia becsületrendet is megkapta. Másik híres vászna: a Szegedi árvíz képe, azután a Budavár bevétele 1849, a Magyarok Kiev előtt. Egyike volt a magyar népéletkép-festés legizzóbb magyarságú mestereinek. Hatalmas erejű vászna a Becsületügy a Hortobágyon (két viaskodó bikával), a Vonósnégyes, a Jár a baba, a Víg társaság, a Húsvéti öntözés. Főmunkatársa volt a Magyarok bejövetele és a Bem-Petőfi körképeknek is. Összegyűjtött műveit 1929. a Műcsarnok mutatta be. Münchenben és Párizsban tanult festészetet. Hazatérése után életképeivel, alföldi jeleneteivel rövid idő alatt a legnépszerűbb művészek közé került. Az 1890-es években tevékenyen részt vett a millenáris ünnepség előkészületeiben, az egyik legfoglalkoztatottabb festő volt. Illusztrátorként is dolgozott különböző újságoknak, és az Osztrák-Magyar Monarchiába is számos, különböző műfajú rajzot készített. Legemlékezetesebbek sokalakos, erőteljes zsánerjelenetei: a tusrajzokon lendületes vonalak váltakoznak finomabb rajzolatokkal, jellegzetes stílust kölcsönözve a grafikáknak. (Forrás: http://www.vagopal.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page