Képaláírás: Világos és a világosi vár.
(A kép jobb oldalán látszik a Bohus-kastély, melyben a fegyverletételt 1849 aug. 12-én aláírták.)

Ismertető szöveg: Világos falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert. (Forrás: Wikipédia)

Világosvár romjai a 496 m magas várhegyen állnak. Kezdetben királyi vár volt, várnagyai egyben a zarándi ispán tisztjét is betöltötték. 1330-ban várnagya, Dezső mentette meg Károly Róbert életét. 1458 őszétől 1459 júniusáig itt raboskodott Szilágyi Mihály, amikor szakácsa, Lábatlan Gergely megszöktette. 1514-ben a parasztsereg, 1528-ban a törökök ostromolták. 1551-ben királyi kézre került, 1566-ban a törökök szállták meg. Az 1570-es években száznál kevesebb török állomásozott benne. 1588-ban palánkot emeltek köré. 1595-ben Borbély Gábor lugos-karánsebesi bán foglalta vissza és az erdélyiek kezén maradt 1606-ig. 1613-ban Petneházi István tizennégy napig ágyúzta, de nem tudta bevenni. 1614-ben az erdélyiek visszafoglalták, de fellázadt őrsége 1615-ben a lippai pasának engedte át. Evlija Cselebi látogatásakor falai festve voltak. 1693-ban Sigbert Heister tábornok serege szabadította fel. 1779-ben Bél Mátyás már nagyrészt romosnak írja. 1784-ben, a Horea-felkelés idején ép részeit is felrobbantották, hogy a felkelők ne foglalhassák el. 1944 őszén ide vette be magát az I. Horthy Miklós Páncéloshadosztály egy visszamaradt egysége. (Forrás: Wikipédia)

A földszintes, klasszicista Bohus-kastély 1824 és 1838 között épült, jórészt a vár köveinek felhasználásával. Itt írta alá Görgei Artúr a feltétel nélküli megadásról szóló egyezményt 1849. augusztus 12-én. Ma Ioan Slavici és Emil Monția emlékmúzeumának ad otthont, de látható benne Görgei íróasztala is. (Forrás: Wikipédia)