Képaláírás: Képek gróf Zichy Jenő legutóbbi nagy utazásából.
Thea-szállítás a Gobi sivatagon keresztül.

Ismertető szöveg: A Góbi sivatag Ázsia legnagyobb sivataga, Kína és Dél-Mongólia területén fekszik. Létrejöttét a szeleket és így az esőfelhőket is felfogó Himalája okozta, gátolva a csapadékképződést. A Mongol Birodalom történetében fontos szerepet játszott, és a Selyemút számos fontos városa feküdt a sivatagban. A Góbi a Dél-Magyarországnak és Vajdaságnak megfelelő Északi szélesség 40. és 46. foka között helyezkedik el, a sivatagot kettészeli a mongol-kínai határ. A közhiedelemmel ellentétben a sivatagnak csak mintegy 3%-t képezik homoksivatagok, a többi területet homokdűnék, végtelen sziklamezők, kanyonok, "holdbéli" hegységek, rejtett sós tavak határozzák meg. A nem túl távoli múltban dús növényzet, és gazdag állatvilág népesítette be ezt a tájat, amiről a világ legnagyobb dinoszauruszásatásai, több ezer éves sziklarajzok és ősi települések romjai tanúskodnak. Az elsivatagosodást követően is meghatározó világtörténelmi események sora zajlott ezen a vidéken. Itt vonultak végig a hunok kínai hadiösvényei, erre vezettek át a Selyemút karavánjai, és számos magyar Belső-Ázsia kutató - többek között Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin és Stein Aurél - ezen a vidéken vélte felfedezni őseink hazáját. A Góbiban több ezer éve élnek nomádok, akik megtanultak alkalmazkodni a sivatag szélsőséges klímájához, a napi 60 °C hőingadozáshoz. (Forrás: Wikipédia)