Képaláírás: Szent László életéből. - Lotz Károly falfestménye a budavári Mátyás-templomban.
A Lotz-albumból.

Ismertető szöveg: Ez egy gyönyörű album, Lotz legnevezetesb műveiből. A mester falfestményeivel ismertet meg, fametszetekben, fénynyomatokban és igen jól tájékoztató szöveg kíséretében. A pompás albumnak, mely most jelent meg, czíme: Lotz Károly falfestményei, húsz fénynyomatú táblával és Morelli Gusztáv fametszeteivel. Szövegét irta Riedl Frigyes. Kiadja a Lotz-ünne-pély hölgybizottsága. (Forrás: Vasárnapi Ujság)

I. (Szent) László Árpád-házi magyar király (1077 - 1095). Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt. I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő (II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem lánya) második fia volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska, későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség. Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté. (Forrás: Wikipédia)

Lotz Károly magyar festőművész, a XIX. századi akadémikus magyar falfestészet jelentős képviselője. (Forrás: Wikipédia)