Normál kép: 1898_Oldal_169_b.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Nansen és Johansen a Flóra-fokra érkezésökkor.

Ismertető szöveg: Fridtjof Nansen ... 1893. július 22-én induló expedícióját azon megfigyelésére alapozta, hogy a megfagyott sarki jég is lassan sodródik és mozog keletről nyugatra. A Fram (Előre) nevű hajójával a sodródó jég hátán kívánta elérni az Északi-sarkot. A Framot építő Colin Archer úgy tervezte meg a jármű szerkezetét, hogy a megfagyó jég nyomása ne összeroppantsa, hanem mintegy a jégtábla hátára emelje a hajót. Miután a tengeráramlatok nem kedveztek Nansen céljainak, a hajót Hjalmar Johansen nevű társával együtt elhagyva szánnal indult az Északi-sark irányába. Végül 1895. április 5-én jutottak el az addig elért legmagasabb szélességi fokig (86° 14'). Mivel a hajóra történő visszatérés a jégbe zárt hajó kiszámítatlan irányú sodródása miatt nem volt lehetséges, a szánokkal és kajakokkal magukra utalva kellett visszatérniük az északi-sarki úszó jégmezőről. A Ferenc József-földig jutottak, ahol átteleltek. 1896-ban ott találkoztak a Jackson-Harmsworth-expedícióval, amellyel az észak-norvégiai Vardøbe tértek vissza. Ezzel csaknem egy időben ért haza a Fram is Otto Sverdrup kapitány parancsnoksága alatt. Az expedíció résztvevői útjuk során nagy jelentőségű megfigyeléseket végeztek a tengeráramlások, a tengerbiológia és a földrajz (például mélységmérések) területén. Újító volt azon ötlete is, hogy a sarki expedíciókhoz kutyák vontatta szánt használjanak. Ezen tapasztalata később nagyban hozzájárult Roald Amundsen antarktiszi sikeréhez (riválisa Robert Falcon Scott pónilovakat használt, és expedíciója tragikus véget ért). Bár meg kell jegyezni, hogy Nansen leírásából az derül, ki, hogy ezen úton még hiányos tapasztalattal rendelkezett a kutyafalka irányításában és tartásában. ... (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page