Képaláírás: Az országháza Pozsonyban.
Háry Gyula rajza.

Ismertető szöveg: Ezen tömör, nagy épületet mai alakjában Hillebrand cs. k. udvari mérnök tervei szerint, Römisch kamarai építőmester építette. Négysoros homlokzatán összesen 60 ablak nyilik. A kapubejárat fölött erkély van és e fölött fekete márványtáblán ez a fölirás olvasható:
Curia Fisci Begii Hung.
Regnante
Mária Theresia Augusta
Hung. Boh.Regina, Austriae Archiduce
Vt juncta Clementia Justitia in ea
pereinnet
Amplior operibus a fundamentis
exstruxit.
A. B. S. M. D. CC. LIII.
Futura deserit
Qui praesentia negligit.
(Magyar kir. kamarai palota, felséges Mária Terézia Magyarország, Csehország királynéja, Ausztria főherczegnője uralkodása alatt, hogy benne a kegyelmességgel az igazságosság honoljon, alapjaitól kezdve bővebbé építette (ő felsége kir. építője) 1753-ban. Nem érti meg a jövőt, a ki a jelent figyelembe nem veszi.)
A régi épület több száz esztendős volt. 1531-1784-ig itt hivataloskodott a királyi udvari kamara. 1825 óta ott tartotta az országgyülés üléseit. 1849-ben és a következő években laktanyának használták; 1859-ben a cs. kir. helytartóság foglalta el, melynek feloszlatása után a királyi váltótörvényszék és a cs. kir. pénzügyigazgatóság költöztek belé. 1871-ben a királyi törvényszék és királyi ügyészség, térképtár, és a városi főreáliskola egy része volt benne elhelyezve. Midőn 1890-ben a királyi tábla deczentralizácziójakor Pozsonynak is jutott egy királyi tábla, az épület ennek czéljaira alakíttatott át. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 10.)

Az ország három részre szakadása után a királyi Magyarország országgyűléseit a legtöbb esetben Pozsonyba, esetleg Sopronba hívták össze. ... A Magyar Királyi Kamara épülete Pozsonyban. Ez volt 1802 és 1848 között a rendi országgyűlés (diéta) színhelye. (Forrás: Wikipédia)