Ismertető szöveg: Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés 189. cikkelye előírta, hogy a szerződés aláírását követő napon meg kell kezdeni az Osztrák-Magyar Bank felszámolási műveleteit. E rendelkezéseknek Magyarország 1921. augusztus 1-jén, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapításával tett eleget. 1922 nyarára az ország gazdasága olyan állapotba került, hogy elngedhetetlenné vált a szanálás, amihez a Népszövetség csak úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul. Ennek megfelelően hozták meg az 1924. évi V. törvényt, amely április 26-án lépett hatályba. Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. Első elnöke Popovics Sándor volt. A jegybank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától - 1930 - részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS). Az 1929 őszén kirobbant nagy gazdasági világválság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve 2001-ig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank volt. A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta. A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint. A nagybankok - köztük a jegybank - magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, és a többi szocialista országhoz hasonlóan egyszintű bankrendszert alakítottak ki. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került. 1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott - majd többször módosított - törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét. Bár hivatalosan az árfolyam rögzített volt, a kilencvenes évek első felében, az infláció növekedésével párhuzamosan gyakran került sor árfolyam-leértékelésekre. Ezt az árfolyam-mechanizmust váltotta fel 1995-ben a csúszó leértékelés rendszere, melyben az árfolyam a középparitás körüli 2,25%-os sávban ingadozhatott, és a középparitás értéke egy előre meghatározott mértékben naponta leértékelődött. A csúszó leértékeléses árfolyamrendszerrel a kilencvenes évek második felében sikerült az árfolyam- és inflációs várakozásokat stabilizálni, és a monetáris politika hitelességét növelni, ugyanakkor az egyre növekvő tőkebeáramlás semlegesítése nagyfokú jegybanki intervenciót tett szükségessé. A monetáris politika jelenlegi kereteit 2001-ben, több lépcsőben alakították ki. Az árfolyamrezsim a sávos árfolyam-rendszerek közé tartozik, ahol az árfolyam lebegési sávja ±15%. A csúszó leértékelés is megszűnt. Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan bevezették az inflációs célkövetés rendszerét, melyben a jegybank az infláció jövőbeni értékére adott előrejelzések függvényében úgy alakítja monetáris politikáját, hogy biztosítsa az alacsony és stabil inflációt. Mindezek mellett a jegybanktörvény - az EU elvárásainak is megfelelő - módosítása kiteljesítette a jegybank pénzügyi, személyi és eszközfüggetlenségét. Magyarország EU-csatlakozásával az MNB tagjává vált a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER). (Forrás: Wikipédia)