Ismertető szöveg: A gesztenye (Castanea) a bükkfafélék (Fagaceae) családjának nemzetsége 12 (más szerzők szerint 13) fajjal. A vadgesztenye néven ismert faj nincs közeli rokonságban velük. Általában magasra nő. Kérge árkolt, leveleik lándzsásak. A porzós virágok többsége hosszú, felálló füzérekben nő, a termősek magánosan vagy csoportosan a porzós füzérek tövénél helyezkednek el. A termés a bükkfafélékre jellemző makk, ami alsó állású magházból, átlagosan hat termőlevélből alakul ki. Négy faj szúrós kupacsa 2-3 ehető makkot rejt, további hat-hét faj kupacsonként csak egy makkot fejleszt. A termés ehető része a nagy raktározó szikleveleket viselő embrió; ebben sok a keményítő, a cukor és az ásványi anyag. (Forrás: Wikipédia)

A gesztenye egyivarú, egylaki növény, a hímvirágok és nővirágok egy fán belül, de külön-külön alakulnak ki. A hímvirágok egyrészt a hajtás közepén a levelek hónaljában, másrészt a hajtás csúcsán is kialakulhatnak. A gesztenye olyan szélporozta gyümölcsfaj, amelynek megporzásánál a rovarok is besegítenek. A barkavirágzatból nagymennyiségű pollen szóródik ki (egy-egy portokban 2000 virágporszem vagy ennél több is lehet). A szél 200-300 méterre is elviszi a pollent, így ezen távolságon belül jók a porzási viszonyok. Termése jellegzetes makktermés, mely 6 termőlevelű termőből fejlődik. A magházban hat rekesz van, rekeszenként két-két magkezdeménnyel. A magkezdemények közül azonban csak egy szerveződik maggá. A terméseket sűrű, elágazó tüskézetű, négy kopáccsal nyíló kupacs fedi. A kupacsokban a fajtára jellemzően eltérő nagyságú és darabszámú makk található, általában 1-3 makk lehet a kupacsban. A makk héjszíne sárgásbarnától a sötétbarnáig fajtánként változik. (Forrás: tuja.hu)