Ismertető szöveg: Havihegy Pécs egyik városrésze a Mecsek-hegység déli oldalán a Tettyétől délkeletre. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Pécs városra. A terület kiemelkedő eseménye a havihegyi búcsú. A búcsúhoz szervesen hozzátartoznak az árusok sátrai, a kirakodók vására. A Havihegyi kegykápolna 300 éve hozzátartozik Pécs látképéhez. A kápolnát az 1690-1691. évi pestisjárvány elmúltával, hálából Havas Boldogasszony tiszteletére emelték a hívek. A pécsi polgárok vállukon vitték fel az építőköveket az Ágoston térről a hegyre. Az építkezésre emlékezve a Havihegyi búcsújárás alkalmával a hívők egy-egy követ felvisznek és elhelyeznek a Fájdalmas Szűzanya szobrának talpazata köré. Az Ágoston térről indultak fel a meredek Felsőhavi utcán a Havihegyi kápolnához. Három helyen álltak meg a Felsőhavi utca és a Majtényi Ferenc utca kereszteződésében álló keresztnél, a Hegyalja utca kereszteződésében lévő keresztnél, valamint a Felsőhavi utcavégén álló Magyarok Nagyasszonya szobornál. A vásáros sátrak nemcsak a Havihegyi úton álltak a templom körül - mint ma -, hanem végig kétoldalt a meredek Felsőhavi utcán is. (Forrás: Wikipédia) A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára (Forrás: Wikipédia)