Normál kép: 1898_Oldal_091_b.jpg   Méret: 770x668 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1898_Oldal_091_b_nagykep.jpg   Méret: 803x697 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A küldöttség a Burgba vonul márcz. 16-án.
A magyar küldöttség Bécsben.

Ismertető szöveg: A pozsonyi országgyülés küldöttsége Bécsben.
Mikor a pozsonyi országgyülés 1848 márcz. 14-én a Kossuth által javasolt föliratot mindkét házában egyhangulag elfogadta, határozatba ment, hogy a nádor vezetése alatt egy nagy küldöttség vigye azt Bécsbe s nyujtsa át V. Ferdinánd királynak.
Márczius 15-én délelőtt 10 órakor indult el az országgyülés küldöttsége Pozsonyból. Körülbelül abban az időtájban szálltak hajóra a pozsonyi Duna-partot ellepő nép örömrivalgása között, midőn ugyane nap Pesten az ifjúság is megkezdte a mozgalmat.
A küldöttség tagjai között, a kiknek arczképei itt láthatók, minden kerületből tiz-tiz követ, a városiak közül szintén tiz, az egyháziak közül négy káptalan követei, a királyi tábla elnöke, a ki egyszersmind az alsóháznak is elnöke volt, Zaka János és a nádori itélő mester, Ghyczy Kálmán a főrendi tábla részéről Lonovics püsök, Rajacsics karloviczi érsek, ifj. Majláth György, gr. Batthyány Lajos, báró Wenckheim Béla, gróf Teleki László, stb. voltak együtt, s még többen csatlakoztak hozzájuk úgy, hogy délután négy órakor egy második hajó is indult Bécs felé legnagyobb részt országgyülési ifjakkal.
Midőn a kissé lassú járású "Ferencz Károly" nevű gőzhajó a küldöttséggel Bécsbe megérkezett, a bécsi nép lelkesedése határtalan volt. Zászlókkal és mozsárdurrogatásokkal fogadta a küldöttséget, István nádor kocsijából kifogták a lovakat s úgy vontatták a Burgba kocsiját. Kossuthot valóságos virágözönnel borították el, a hölgyek kendőiket lobogtatták. "A Jägerzeilén - írja Széchenyi e napról - kiszállunk. Az egésznek rebellió kinézése van. Kossuthot többször virágokkal koszorúzzák az exaltált bécsi nők, lengyelek és olaszok átkarolják. Én Kossuthnét viszem kocsin, a ki egész testében reszket."
Márczius 16-ikán a pozsonyi küldöttség uralkodott Bécsben. Kossuth beszédeket tartott az örömmámorban úszó néptömegnek, a mely midőn látta, hogy Kossuth Esterházy herczeggel találkozván, vele összeölelkezett, vállára emelte s körülhordozta őket.
A magyar király és meghitt tanácsadói hosszasan tanácskoztak; a küldöttség főbbjei jártak-keltek a főherczegekhez, s végre hajnalban, márczius 17-én István nádor magához hivatta Batthyányt, Kossuthot, Esterházyt és Széchenyit, s megmondta nekik, hogy a király elfogadott minden kivánalmat.
Ekkor aztán a küldöttség visszaindult Pozsonyba. Tóth Lőrincz, ma is élő érdemes írónk, ki mint (breznóbányai követ) szintén tagja volt az országgyülési küldöttségnek, a "Pesti Hirlap"-ba írt levelében következőleg jellemzi az ekkori közhangulatot:
Az öröm első mámorában írom e sorokat.
Magyarország szabadságát hozzuk Bécsből, a hol a néptől testvéri szeretettel fogadtatánk. Azon város, melyet egykor Mátyás király fegyverrel foglalt el, ez úttal azon eszme s meggyőződés által lett miénk, hogy a népek szabadsága közös kincs, hogy kívánataink teljesülése az ausztriaiak szabadságát, alkotmány utáni sovárgásuk valósággá leendését föltételezi. Minden nagyítás nélkül mondhatni, hogy Kossuth Lajos a bécsi népnek bálványa s Bécsnek 2 napig ura volt. - És ezen körülmény s lelkes és erőteljes föllépése a főherczeg nádornak, ki magát, mint a dynastia okos tagja s mint becsületes hazafi, viselé, s kivánataink teljesüléséhez nádorságát köté; végre egyesült, kitartó, rendületlen viselete a választmánynak, melyet sem szép szó, sem fenyegetés meg nem tántorított - kivívá számukra a népek történetében hallatlan diadalt, - önálló felelős magyar minisztériumot Budán, melynek alkotására gróf Batthyány Lajos a magyar ellenzék tisztelt főnöke van megbízva - és így állapotaink teljes átalakulását egy csepp vér nélkül. E lapok vezéreszméje, a rendszer, melytől Magyarország üdvét s felvirágzását egyedül váránk. Isten által küldött nagyszerű események segítségével testesülve áll előttünk.
Két gőzhajó lobogókkal ékesítve, hozott bennünket Bécsből a számtalan sokasággal lepett s örömriadásoktól harsogó pozsonyi partra. A kiszállás helyétől a Zöldfa fogadóig díszruhás ifjúság s polgárság vonalai közt jött a választmány, melynek csupa örömsugárzó arcz s örömkönnyüs szem ragyogott elébe, a fogadó erkélyére, a honnét Kossuth Lajos dörgő szava hirdeté a népnek, hogy: István főherczeg nádor Magyarország teljes hatalmú helytartójává van kinevezve s gróf Batthyány Lajos az első felelős magyar minisztérium alkotásával megbízva, megemlíté a nádor férfias viseletét, melylyel e nemzet örök háláját tette magáévá s ajánlá a csendet és rendet a polgárság és ifjúság őrkezeibe. Gr. Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszter rövid ünnepélyes szavakkal kére ki magának a nemzet bizalmát, mint első feltételét a reá váró nagy munka sikerének. Ezután még a nemzet némely kedvenczét kivánta látni a végtelen sokaság, mely a nagy tért ellepé s gróf Teleki László, báró Eötvös József, Szentkirályi Mór, stb. egyenként szűnni nem akaró éljenekkel üdvözöltettek. - Este a város kivilágíttatott és fáklyás menet volt.
Midőn a magyar haza határaira értünk s Pozsonyhoz közeledénk, Isten kiterjeszté az égboltozaton át szivárványnak tündöklő ívét, a reménynek szent zálogát - s mély és igaz vallásosság érzelme szállta meg kebleinket. Küzdelmek nehéz napjai vártak reánk, - a chaosz elnyeléssel fog fenyegetni, de nagy idők nagy elhatározást ültessenek a kebelb! - Kétségkivül nagy öröm és nagy becsület nekünk, kik a szabadelvűségnek, mely fájdalom, eddig egyértelmű volt az ellenzékiséggel, következetes és tehetség szerint munkás hívei valánk, hogy az első magyar minisztérium, mely nemcsak Buda felé irányozza lépteit, hanem Budán benn fog ülni s Budáról kormányozza Magyarországot - az ekkorig ellenzékinek nevezett párt kebeléből kelt ki, de a diadal lényege nem ez, hanem magának az elvnek kivívása. Hazánk valódi alkotmányos vágásba van vezetve s e vágásban haladva, nagy és szép jövendőnek megy elébe.
Talpon legyünk, fiai az újjá születendő hazának!
Pozsonyban a polgárság s ifjúság egygyé olvadt serege fogadta a Bécsből hazatérő küldöttséget, s Kossuth a következő szavakkal hirdette ki a nyert vivmányokat:
"Uraim! mint a magyar szabadság hirnökei üdvözöljük Magyarhon szabadságának napját. (Örömrivalgások.) Oly nemzet közepette, mely a szabadság iránti lelkesedés végett semmi ösztönzésre, semmi ingerlésre nem várt, - ily népnek közepette, midőn az eseményekben maga az Isten szól, röviden szólok Magyarhon polgáraihoz. Megjöttünk Bécs falai közül, hol az absolutizmusnak századokon keresztül tartogatott rendszere összedőlt (Harsogó örömkitörések.)... A mi közelgésünknek híre Ausztria számára az alkotmány megadásának percze volt." Ezután elmondotta, hogy a felelős magyar kormány kinevezése iránt igéretet tett a király s minden jogos követelést elfogadott. S miután Batthyány is szólt néhány szót a néphez, Kossuth István főherczeg érdemeit méltatta, a ki nélkül oly kedvező eredményeket bizonyosan nem értek volna el.
Az országgyülés aztán csakhamar megkezdte azon nagyfontosságú új törvények megalkotását, melyek alapjai lettek mai alkotmányos állapotainknak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. márczius 13.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page