Képaláírás: A Magyar Tudományos Akadémia által Mechwart
Andrásnak adományozott Wahrmann-érem.
Ismertető szöveg: A legnagyobb magyar aranyérem.
Néhai Wahrmann Mór, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke, végrendeletileg 50,000 frtot hagyott közérdekű és kegyeletes czélokra, az összeg felosztását egy öttagú végrehajtó-bizottságra ruházván.
E bizottság a fenti összegből 10,000 frtot, mint alapítványi tőkét a Magyar Tud. Akadémiának szavazott meg, az alapítvány rendeltetését ekként szabván meg: Az alapítvány Wahrmann Mór nevét viseli. Kamataiból minden harmadik évben (1897., 1900., 1903., stb.) ezer forintnyi jutalom készpénzben vagy pedig hasonértékű aranyérem (Wahrmann Mór-érem) a Magyar Tud. Akadémia nagygyűlésén azon magyar állampolgárnak itéltetik oda, a ki az ipar és kereskedelem terén akár a tudomány előbbrevitele, akár a gyakorlati találmányok, szerkezetek vagy szervezetek és intézmények fejlesztése és fölvirágoztatása szempontjából az illető évkörben legnagyobb érdemeket szerzett. 1897-ben, 1903-ban s minden következő hatodik esztendőben az ipar, ellenben 1900-ban, 1906-ban s minden következő hatodik esztendőben a kereskedelem terén a megelőző hat év alatt szerzett érdemek megjutalmazása kerül sorra. A jutalom okvetlenül kiadandó s mind az érem, mind pedig a készpénzbeli kiszolgáltatásnál a kisérő oklevélben Wahrmann Mór neve és az alapítvány jellege kiemelendő.
Első ízben tehát az Akadémia a Wahrmann-jutalmat a tavalyi nagygyűlésen itélte oda, és pedig az ipar terén szerzett érdemek jutalmául. A jutalomra méltónak Mechwart Andrást, a Ganz-gyár igazgatóját találta, szakmájának közgazdasági jelentőségénél és azon messzekiható befolyásánál fogva, melyet működésével hazánk általános ipari fejlődésére gyakorolt.
"Első nagy sikere - úgymond a hivatalos jelentés - a nevét viselő hengerszékek feltalálása volt. A tengődő pesti waggon-gyár megszerzése után, azt csakhamar új életre keltette és a magyar államvasutak növekedő kocsiszükségletéhez képest annyira fejlesztette, hogy az ma már sürgős munka idején 4000 munkást foglalkoztathat és munkaóránként egy-egy vasúti kocsit bir előállítani. 1879-ben megalakította a gyár elektromos osztályát, a melyben Zipernovszky, Déri, Bláthy s más hazánkfiainak személyében csakhamar kiváló munkatársai fejlődtek, a kikkel vállvetve gyárát e szakmának egyik legelső képviselőjévé fejlesztette. ...
...
Az érem a napokban készült el s nagyságára és sulyára nézve felülmúlja az eddig ismeretes magyarországi aranyérmeket. Az érem mintáját az Akadémia elnökségének utasítása alapján Scharff Antal, a bécsi cs. és kir. pénzverő hivatal igazgatója véste s magát az érmet a körmöczbányai m. kir. pénzverőműhely verte ki. Van benne 60 1/2 darab 20 koronás arany; átmérője 80 milliméter, vastagsága 5 mm.; sulya pedig 373 gramm, 368 gr. színsulylyal.
Az érem előlapján, a baloldalon "A Magyar Tudományos AkadémiaWahrmann Mór-érme" felirás olvasható. Az érem síkját egy babérlevelekkel diszített szalag osztja két felé; ezen kisebb betűkkel a következő felirás látszik: "M T. A. Mechwart Andrásnak MDCCCXCVII." Alól babérfa árnyékában az ipar személyesítője, a jobb vállán pörölyt tartó Vulkán alakja volt látható, mellette áll a kereskedelem nyugtalan szelleme, Merkúr, jobb kezét Vulkán bal vállára téve. A szalag fölött Budapest képe domborodik ki, a lánczhíddal és az Akadémia palotájával.
Az érem hátlapján a Magyar Tud. Akadémia jelvénye (repülő sast itató nemtő) és ez a felirás van: "A magyar ipar, kereskedelem terén szerzett érdem jutalmául." ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 27.)
|