Képaláírás: Bóra a Quarneróban.
Paur Géza rajza.

Ismertető szöveg: A bóra a magyar tengerparton.
Mikor az októberi szeszélyes időjárás elbúcsúztatta a Karszt silány fáinak utolsó leveleit is és a gyér növényzet szine összeolvad a szürke sziklákkal, birokra kelnek a zordon természeti erők egymással. ...
Az égboltozat átlátszósága elhomályosodik és zavaros párázatokban vesznek el a távoli zenggi és carlopagói hegyek. A szép Quarnero képe egyszerre átváltozik. A láthatár éles vonala elmosódik a ködös bizonytalanságba és a tenger kobalt kék szine unalmas szürkeséggé tompul. Téli hangúlat árad el mindenen. Az ég boltját átláthatatlan függönyként takarják el a nehéz felhők, melyek gomolygó rétegekben hömpölyögnek a Karszt rendetlen sziklacsúcsai felé. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 23.)

A bóra észak-északkelet, északkelet vagy kelet-északkeleti irányból fúj, vagyis a szárazföld felől tart a partvidék felé. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai tenger meleg medencéje közötti hőmérsékleti különbség miatt jön létre. Amikor az Adria DK-i részén alacsony légnyomás van, vagy Közép-Európában a légnyomás erősen emelkedik, akkor az Adria keleti partján kialakul a bóra. Hatása Trieszt-Albánia között az egész partvidékre kiterjed, de erősségéből Lessina vidékén már sokat veszít. A téli félévben néha heteken át dühöng, nyáron ritkább és gyengébb (Borino). Fiume, Zengg és Trieszt környéke a bórának leginkább kitett terület. Néha olyan hevesen csap le a tengerre, hogy a porzó vízcseppek ködként (fumarea spalmeggio) borítják a vizet. Ekkor a tengeren tartózkodni veszélyes. A bóra időjárás hosszabb és mélyebb apályt, rövidebb és kevésbé magas dagályt okoz. (Forrás: Wikipédia)