Képaláírás: Veloczipédező elefánt.

Ismertető szöveg: Hogy az elefánt a legtanulékonyabb állatok közé tartozik, azt mindenki tudja, ki ezt a hatalmas állatot csak az állatkertekből ismeri is. Alig van oly elefánt, melynek ne volna valami különleges ügyessége s a legtöbb igen hamar megtanul új dolgokat, melyek közül igen sok azért is nagyon feltünő, mert éles ellentétben áll az óriási állat nagyságával és testsulyával.
Ilyen az a sajátságos helyzet is, melyet képünk ábrázol, az elefántot veloczipéden mutatva be. Nem az első mutatványa ez még a kitanított elefántnak sem. Először megtanítják őket, hogy hordókra, fadarabokra vagy hengerekre álljanak fel s ott az egyensulyt megtalálják. A legtöbb elefánt először egy hengert gurít első lábáival s így mozog előre és hátra. Ha ebben már eléggé gyakorolt, a veloczipédezés aránylag könnyű feladat, annál inkább, mert a kormányzó készüléket kezdetben maga az idomító ember kezelheti az elefánt háta megett. Már a rómaiak idejében mutogattak egy oly elefántot, mely az amphitheatrumhan kötélen tánczolt s hátán felnőtt férfit vitt. A tánczoló elefántok egyáltalán nem tartoznak a ritkaságok közé. A mutatvány csodálatossága főkép abban van, hogy a veloczipéden járó elefánt az egyensulyt képes jól eltalálni. Ebben az elefánt feltünően ügyes s a czirkuszokban gvakran látható oly elefánt, mely hengeren állva mozog előre és hátra és soha sem ingadozik. Némelyek még valósággal hintáznak is, a mely mozgás az elefántnak nehezebb, mint a veloczipédezés. Hogy azonban még ez a mutatvány is természetellenes valami s épen ezért jóformán czéltalan állatkínzás, azt felesleges bizonyítgatnunk. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 9.)