Képaláírás: A városligeti jégpályáról. - A korcsolyázó-egylet csarnoka a nagy tó partján.
Neogrády Antal festménye.

Ismertető szöveg: A városligeti jégről.
Mintha minden bál szép hölgyei kiköltözködtek volna a nagy jégpályára, a fiatal mamáktól a legfiatalabb leányig, olyan derűs, olyan mosolygós a képe annak a hangos kis világnak azóta, hogy az idei korai tél már deczember elején befagyasztotta, a városliget nagy tavát. Tele az egész pálya kipirult arczú, mosolygó képű eladó és még nem eladó leánykákkal, jókedvű mamákkal, korcsolyázó fiatal asszonyokkal, kik vígan czikáznak a csillogó jégtükrön.
Talán ez az egyedüli hely a fővárosban, hol a demokrácziát leginkább megvalósulva látjuk. Nem kérdezik itt egymás czimét, vegyest képeznek kört a legkülönbözőbb osztályok és udvarias engedékenységgel nyit tért egyik a másiknak. Csak az kár, hogy nagyon olvadékony alapon áll itt is a mi demokrácziánk. Megcsillan egy tavaszi napsugár, és lábaink alatt szétfoly az egész talaj.
A mi szép fekvésű városligeti nagy jégpályánkat különben nemcsak a korcsolyázók látogatják, hanem azok az egyleti tagok is, a kik nem korcsolyáznak. Férfiak, de különösen nők ülnek ott a melegedő nagy terem ablakai előtt, s élvezettel szemlélik a korcsolyázók vidám seregét, majd beszélgetésbe elegyednek, s végül megállapodnak abban, hogy mégis csak okosabb a fűtött, meleg pavillonból nézni a a korcsolyázás sportjának örömeit, mint futkosni a jégen.
Ezen vidám és kedélyes jégi életből mutatunk most be pár képet, azon festmények nyomán, melyek a budapesti korcsolyázó egyesület birtokában vannak s a városligeti jégpálya középső nagy üvegtermének falait diszítik. Az első kép az ezredévi kiállítás ma is fennálló vajda-hunyadi vára előtt egy vasárnap délutáni korcsolyázást mutat be, Nadler jeles festőművészünktől. A második kép, mely egy másik jeles festőművészünk Neogrády Antal műve, az új korcsolya-palota külsejét mutatja be a déli órákban, a midőn leginkább a kezdő korcsolyázók használják a jégpályát, a kik között nagy számmal van képviselve a főrangú fiatalság.
Érdekesnek találjuk ez alkalommal fölemlíteni, hogy a budapesti korcsolyázó-egylet 1869-ben alakúlt meg és pedig száz taggal, mig ma már nyolczezer tagot számlál. Csak nem régiben kétszázezer forintnál nagyobb összeget fektetett a jégcsarnokba, mely pompás berendezésével a fővárosnak egyik látványossága. Az egyesület évi bevétele közel százezer forint, s e tekintetben Magyarországon csak egy sportegylet áll fölötte, a magyar lovar-egylet.
A fővárosi jégsport nagymérvű föllendülése főleg a budapesti korcsolyázó-egylet választmánya fáradhatatlan tevékenységének köszönhető, melynek élén már több év óta dr. Busbach Péter volt országgyűlési képviselő, s mint igazgató Zsigmondy Géza műszaki tanácsos nagy buzgalommal működik. A budapesti korcsolyázó-egylet jégpályája úgy nagy kiterjedése, mint czélszerű berendezése tekintetében az egész világon ritkítja párját. (Markó Miklós.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 9.)