Képaláírás: A vérszerződés. - Székely Bertalan falfestménye a közgyűlési teremben.
A kecskeméti új városház.

Ismertető szöveg: Ebbe a gazdag szinezetű környezetbe művészileg vannak beillesztve a terem nagy becsű falfestményei, melyeket díszes keretezés választ el a falak mezőinek többi részeitől. Ezek a falfestmények a dísztermet szinte nemzeti történelmi csarnokká teszik. Ragyogó szinezetükkel elénk tárják történelmünk kiváló alakjait. A jobboldali falon levő hatalmas nagy kép a vérszerződést ábrázolja, a mint a hét magyar vezér ősi szokás szerint vért ereszt karjából s így pecsétli meg a magyar alkotmány alapját. Kitűnő jellemzetes alakjai ezek az ősmagyaroknak. Mind megannyi daliás barna férfi azon kori harczosi öltözetben. Ezzel szemközt egy hasonló nagyságú kép I. Ferencz József király megkoronázását tűnteti föl, arczképi hűséggel ábrázolva úgy a királyt, mint a nagyfontosságú szertartásnál jelen volt országnagyokat. Székely Bertalan alkotásai e jeles művek, ki e két falfestményével újabb babért szerzett művészetének. A terem falainak többi nagyobb síkjain történelmünk legnagyobb alakjai láthatók időrendi sorban s hármasával csoportosítva, nevezetesen a három nagy ablak közötti jobb oldalon Szent István. Szent László és Könyves Kálmán, a bal oldalon pedig Zrinyi Miklós, Bethlen Gábor és II. Rákóczy Ferencz.
Ezekkel szemközt, a karzat ívei alatt a jobb oldalon Nagy Lajos, Hunyadi János és Mátyás király, a baloldalon Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferencz alakjai csoportosulnak. Ez a négy csoportkép is Székely Bertalan műve s méltó társai a két első nagy képnek.
A terem szinezése ma még a frisseség miatt igen élénk, idők multával azonban, ha majd a szinek lassanként megtompulnak, rendkívül finom hatásúvá lesz az idővel elbarnúló padok színeivel együtt. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 2.)

A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hagyomány szerint a hét vezér - Anonymus Gesta Hungaroruma szerint Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, a hét törzs - Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer és Kürtgyarmat vezére kötötte Etelközben egymással oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. A szerződés erről a jellegzetes mozzanatról kapta elnevezését, amely feltehetőleg a korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt, mint például az eskü. ... (Forrás: Wikipédia)