Képaláírás: A r. k. erzsébetvárosi új budapesti templom.

Ismertető szöveg: Az erzsébetvárosi új templom alapkő-letétele.
Szép ünnepélyt ült meg vasárnap, e hó 20-án, a magyar főváros katholikus közönsége. Az Erzsébetvárosban most épülő díszes egyháznak az alapkőletétele volt; az alapkövet maga a király tette le magyar minisztereitől körülvéve.
Az egyházi szertartást Vaszary Kolos biboros herczegprimás végezte fényes papi segédlettel. Ez után asztalt állítottak a király elé s ő egy sastollal aláírta az alapkő-letételi okmányt, a miben a miniszterelnök s a többi megjelent méltóságok követték. Erre a polgármester az így aláírt okmányt, több ujságnak az napi számát s ezenkivűl érczpénzeket helyezett el a külön e czélra készített kettős, üveg és rézbádog szelenczében. Ezt a szelenczét a bizottság elnöke elhelyezte az alapkőben. A főpolgármester fölkérte ezután ő felségét, hogy az alapkövön a szokásos háromszoros kalapácsütést megtegye. Hauszmann Sándor építőmester átnyújtotta a királynak a kalapácsot, a melylyel a király után a herczegprimás, a miniszterek s a többi méltóságok tették meg a kalapácsüteseket. Az ünnepély végén a király megtekinté a templom tervezetét, tervrajzait.
A templom építésének végrehajtásához tudvalevőleg Steindl Imre műegyetemi tanárnak, az új országház s annyi más díszes középületünk kitünő tervezőjének tervei szolgáltak alapúl, s az építést Schömer Ferencz jeles építész vezeti. Az építés költsége közel 600 ezer forintra van számítva.
Az új plébániatemplom egyik érdekes látnivalója lesz a fővárosnak. A szegényháztér közepén épülő új templom főhomlokzatával a dohány-útcza felé néz. Az egész tér 15,000 □ méter területű s a templom összes beépített területe 1800 □ méter. Az épületet parkkal veszik körűl.
A góthikus egyház három hajós csarno-ktemplom lesz, egy kereszthajóval és két toronynyal; a szentély két oldalán elhelyezett két sekrestyét a szentély körűl futó feljáró köti össze.
A templom arányai oly nagyok, hogy teljesen megfelelnek a népes plébánia igényeinek. A karzatokat és oratóriumokat beleszámítva ugyanis 2560 ember fog elférni benne.
Nagyban fogja emelni az épület különben is kellemes hatását az a körülmény, hogy egész külső felületén színes téglával lesz burkolva; a párkányok, a támpillérek végei, a belső pillérek, ívezetek és bordák kőből készülnek. A főbejáró felett elhelyezendő hét szobor színes majolikából és pyrogránitból való lesz.
Fővárosunk tehát, a mely egy ideig meglehetősen szegény volt a művészi alkotású templomokban, ismét meggazdagodik egy korai franczia góth stílű, szép kivitelű és művészies alkotású egyházzal. Ebben az évtizedben végződött be a budavári Mátyás-templom restaurálása, befejezéséhez közeledik a Lipótvárosi bazilika, s ime, most ez az új templom, mely két év múlva lesz teljesen készen, is belekerűl a főváros szépségei, megtekinteni való épületei közé. (Galgóczi István.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. október 27.)

Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy Erzsébetvárosi plébániatemplom Budapest VII. kerületében, a Rákóczi út közelében, a Rózsák terén található. A VII. kerület (Erzsébetváros) római katolikus plébániájához tartozó templom. ...
Az alapok kiásását 1893. július 23-án, az építkezést pedig szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, sőt az alapkövet saját kezűleg helyezte el. Az elkészült templomot végül 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották. ... (Forrás: Wikipédia)