Képaláírás: A Frangepán-kastély Cirkvenicában.
Paur Géza rajza.
Ismertető szöveg: Cirkvenica.
Fiumétól délnek néhány kilométernyire, a horvát tengerparton, tehát magyar területen, a Quarnero legjobban védett és legfestőibb vidékén fekszik Cirkvenica tengerparti község.
A lapok hirrovatában mind gyakrabban találkozunk ennek a bájos, olasz stylben épült tengerparti városkának nevével. Miniszterek, főurak, magyar és külföldi előkelőségek, az orvosi kar legkitünőbbjei, mind gyakrabban keresik fel e páratlan klimatikus gyógyhelyet, az első magyar tengeri fürdőt. A fürdő felfedezője és védnöke, József főherczeg, hónapokig lakott ott s néhány hónapi ott tartózkodás után megerősödve, a legkitünőbb egészségben, teljesen felüdülve hagyta el Cirkvenicát.
A magyar orvosi kar kitűnőségei felismertek a fürdő és gyógyhely nagy jelentőségét és seregestül küldötték betegeiket Cirkvenicába, s maga a fenséges pártfogó, József főherczeg, a történelmi nevezetességű Frangepán-kolostorból nagyszabású szanatóriumot létesített honvédtisztek részére.
Ma már Cirkvenica a világfürdők sorába emelkedett. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. október 30.)
Crikvenica város Horvátországban Primorsko-goranska megyében.
Fiumétól 31 km-re délkeletre a Krk-szigetet a horvát tengerpattól elválasztó Vinodoli-csatorna partján fekszik.
Crikvenicában található Horvátország legnagyobb kikötője, mely Közép-Horvátország és Közép-Európa egyes részeinek legközelebbi tengeri kijáratként szolgál.
Crikvenica, mint városi önkormányzat magában foglalja (északról délre haladva) Jadranovo-t, Dramalj-t, Crikvenicát és Selcét.
Neve a horvát crkva (= templom) főnévből való és régi pálos templomára és kolostorára utal. ... (Forrás: Wikipédia)
|