Képaláírás: A hid a Duna balpartjáról nézve.
Az esztergomi új hid felavatása. - Weinwurm Antal fényképei után.

Ismertető szöveg: Az esztergomi új híd.
... A legutóbbi néhány év alatt a Dunának csak a felső szakaszán három nagyszerű vashíd épült: egy Pozsonynál, egy Komáromnál és egy Esztergomnál. Mind a három valóságos remeke a műszaki tudománynak, mely valóságos diadallal győzte le mind a háromnál úgy a természeti akadályokat, mint a szerkesztés nehézségeit, s biztos és állandó kapukat nyitván a közlekedés előtt, megbecsülhetetlen gyámolítást nyújtott a két parti lakosság jólléte és művelődése emelkedésének, nem is említve, hogy e műveiben nagy időkre szóló fényes emlékeket emelt önmagának a magyar hídépítészet.
A három híd közül az esztergomi, vagy helyesebben esztergom-párkányi a legújabb, mely a közelebb múlt másfél év alatt készült el s Mária Valéria főherczegnő nevéről elnevezve, a múlt szeptember hó 28-ikán avattatott föl és adatott át nagy ünnepélylyel a közforgalomnak. Nagy esemény ez nemcsak magára Esztergom városára nézve, mely eddig minden nagy forgalmi úttól félre esett, télen pedig egészen el volt zárva, hanem az itt összeszögellő megyékre nézve is, melyek e naptól fogva állandó kapcsolatba léptek egymással s egyszersmind akadálytalan medrévé lettek a fölvidék és a Dunántúl közlekedési és kereskedelmi kölcsönös áramlatának. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. október 6.)

A Mária Valéria híd (szlovákul most Márie Valérie) Duna-híd az esztergomi Prímás-sziget és a szlovákiai Párkány között, a Duna 1718,5 folyamkilométerénél. A helyiek 2001-ig csak Csonkahídnak nevezték. Hossza 514 méter. A határátkelőhely a szlovák hídfőnél volt. ...
... A kész hidat 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr - Éltető Ákos és Pischinger Gyula - hetente készítettek rajzos jelentést. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el. ... (Forrás: Wikipédia)