Képaláírás: Az Eugen-szálloda, a király lakása Zentán, a hadgyakorlatok ideje alatt.
Renner József fényképe után.

Ismertető szöveg: A király zentán.
Az összpontosított lovasság egyik nagy gyakorlatának megtartására a hadsereg vezérkara ez idén az 1697. szeptember 11-iki világtörténelmi nevezetességű zentai csatatért választotta, hol Eugen savoyai herczeg oly nagy győzelmet aratott II. Musztafa szultán csapatai felett. Ez a hires csatatér, a hol most folyón való átkelési gyakorlatok történtek, alig egy félórányira fekszik Zenta várostól.
Zenta egészben véve olyan, mint a többi nagyobb alföldi városok. Házai szétszórtan fekszenek, nagy udvarokkal ellátva. A főbb útczákat most a kiráylátogatás alkalmából mintegy 350 ezer forint költséggel kikövezték, villamos világítással látták el, sőt néhány útcza aszfaltjárdát is kapott, úgy, hogy még néhány nádfödeles háznak is jutott aszfaltos járda.
A királynak az Eugen herczegről nevezett városi nagy vendégfogadót rendezték be szállásul, teljes díszszel. A király ablakai a főtérre néztek, hol alig húsz lépésnyire a szállótól az ősrégi Szentháromság­szobor áll, valami közönséges kőfaragó munkája, de reggelenkint csoportosan zarándokol eléje a vallásos zentai nép. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 29.)

Zenta ... város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb-magyar határtól. A Délvidék egyik legrégibb települése, valamint azon vajdasági városok egyike, amelyben a magyar lakosság van többségben, így a vajdasági magyarság egyik legfontosabb kulturális központja. ... (Forrás: Wikipédia)