Normál kép: 1895_Oldal_366_c.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Gyarmathy Miklós, Kolozsmegye alispánja.
Arczképek Bánffy-Hunyadról. - Dunky fivérek fényképei után.

Ismertető szöveg: Arczképek Kolozsmegyéből.
Gyarmathy Miklós, Kolozsmegye alispánja, 1830-ban született Kalota-Szentkirályon, ős nemes családból, s már elődei is előkelő hivatalokat töltöttek be Kolozsmegye tisztikarában. Tanulmányait 1838-ban Kolozsvárit kezdette meg, de megszakította azokat 1848-ban, a mikor a hazafias lelkesedés és a szabadság eszméje őt is a honvédek sorába vezette. Később mint hadnagy a Bem tábornok főparancsnoksága alatti erdélyi hadseregben, az 55-ik honvédzászlóaljban végig küzdötte a szabadságharczot. Részt vett a deési, vizaknai, piskii nagyobb csatákban s még vagy 13 kisebb ütközetben.
A szabadségharcz leveretése után mint menekült bujdosott az alföldön, különösen Szatmármegyében, hol az erdélyi menekülteket tárt karokkal fogadták; mig később a Tisza-szabályozás beregi osztályánál működött; majd, mikor az üldözés lanyhult, haza ment falusi magányába, megnősült s folytatta tanulmányait, különösen a magyar köz- és magánjog terén, de figyelme kiterjedt a mezőgazdaság előmozdítására is, s ő találta fel azt a kitűnő váltóekét, melyet ma is Gyarmathy-eke név alatt ismer a gazdaközönség. Foglalkozott művészettel is, s nem egy általa szerzett népdal ment át a nép ajkára. Idő közben több, figyeimet keltett czikket irt a kolozsvári és budapesti lapokba.
Az alkotmány első visszaállítása után 1861-ben Kolozsmegye közönsége tiszteletbeli főjegyzőnek választotta, de a provisorium beálltával lemondott. Az 1867-iki kiegyezés alkalmával az első alkotmányos közgyülésen az akkori rendszer szerint még fennállott kerületi alispáni állásra választatott meg, s mint ilyen szolgált 1872-ig, a mikor az új szervezés alapján előbb főjegyzőnek, 1875-ben pedig Matskási Pál alispán elhalálozása után alispánnak választatott, s ez állásban szolgálja azóta megyéjét és hazáját. Kormányzása alatt a vármegye több átalakuláson ment keresztül, s Gyarmathy szervező tehetségeinek mindannyiszor fényes tanújeleit adta.
A honvédségi intézmény felállítása után belépett a honvédség szabadságolt állományába, s mint százados két évig szolgált; de ideje nem engedvén, hogy mindkét hivatásának megfeleljen, később a honvédség kötelékéből kilépett. A fuzió létrejöttéig a Deák-pártnak, azontúl a szabadelvű pártnak volt hive, s jelenleg is az. Általában mint közigazgatási szaktekintély ismeretes, s Tisza Kálmán volt miniszterelnök és belügyminiszter annak idején a közigazgatási ankettre is meghivta. Meg kell emlitenünk, hogy Kolozsvár város társadalmi és politikai életében is tekintélyes állást foglal el. Hivataloskodását a pártatlanság, a könnyű feltalálás, s az apró részletekig kiterjedő figyelem jellemzi.
1892-ben ünnepelte a megye Gyarmathy Miklós szolgálatának 25 éves jubileumát, a mikor nagy ovácziók tárgya volt úgy a megye közönsége, mint a megyei tisztikar részéről. A vármegye közönsége ez alkalomból Gyarmathy Miklós nevére 2000 frt alapítványt tett a kolozsmonostori gazdasági tanintézetnél ösztöndíjra, a megye tisztikara pedig ugyancsak 2000 frtot a kolozsvári tudomány-egyetemnél szintén ösztöndíjra. Ő felsége 1893-ban tüntette ki a III. oszt. vaskorona-renddel. Nagy becsvágygyal munkált évek óta az új megyeház építésének előkészítésén, s e tekintetben is siker koronázta buzgalmát, mert a megyeház tervei készek, és az építéshez rövid időn hozzáfognak.
A király-fogadtatás előkészületeinek nagy munkája a megye részéről jórészt az ő vállaira nehezült, s e nem könnyű feladatnak fáradhatlan tevékenységgel, odaadással és erélylyel tesz eleget. Az ő erélyes keze mindent pontosan intézett, s idejében készen is állott minden, pedig az aránylag rövid idő alatt végrehajtott munkák közt voltak nagyobbak is, mint például a bánffy-hunyadi pályaháztól a városba vezető egészen új útvonal. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 22.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page