Képaláírás: Hármas fogat. Senyei Károly szoborműve a budapesti új igazságügyi palotán.

Ismertető szöveg: Az új igazságügyi palota egyesíti magában a kir. kúria, az ítélőtábla, a kir. fő- és koronaügyészség helyiségeit, a melyek közös tető alá véve, jóval kevesebb költség ráfordításával is nagyobbszerű monumentális épület emelésére nyújtottak módot, mint a milyet egyenként kaphattak volna, nem is említve azt a kényelmes adminisztrácziót, a melyet a közös palota e hatóságokra nézve lehetővé tesz.
...
Az épület tengelyében, a középrész legmagasabb pontjára helyezik el majd Senyei Károly "hármasfogatát" (triga). Képünk a harmadnagyságú eredeti minta fényképe után készült. A háromlovas diadalszekér mintázása nehéz feladat, melyet csak igazán tehetséges és alapos képzettségű szobrász oldhat meg sikeresen. Nálunk ilyfajta, a régi római középületek diszítésére szolgált diadalszekeret még egyáltalában nem készítettek. A Senyeié az első, mely nagyság tekintetében is kiállja a versenyt a külföld e nemű jobb műveivel is. Az e nemű külföldi és régi római példák rendszerint négyes fogat (quadriga) alakjában készültek, melyeknél a lovak mintázása tetemesen könnyebb, a mennyiben a kompoziczió több szimmetriát enged meg; ellenben három ló alkalmazásával a középső ló alakításán és elhelyezésén a kritikus néző hamar észreveszi a hibát, s épen ez teszi a feladatot igen kényessé és nehézzé. Senyei azonban diadalmaskodott a nehézségek fölött. A lovak kidolgozása valóban mesteri; a legkisebb izmok, lószerszámok s egyebek természethű és pontos mintázása bámulatos szorgalomról tanuskodik, csak az a kár, hogy az egész aligha fog kellő hatást tehetni a szokatlan magasság és az elvágódások miatt. A lovak gyors iramodás pillanatában vannak mintázva. A két szélső lónak szinte szilaj ágaskodásával ellenkezőleg a középső ló nyugodtabban száguld előre. A lovak elhelyezkedésében megvan a szimmetriának szükséges fokozata a nélkül, hogy feszes egyformasággá fajulna.
A diadalkocsiban álló géniusz, mely jobbjában a felvilágosodás fáklyáját, baljában a béke pálmáját tartja, a lovakhoz képest kissé vaskos alak. A művész lehető nagy tömeget kivánt helyezni a kocsi fölé s ennek a törekvésnek tudható be a lebegő, draperiaszerű ruházat tulságos terjedelme is, mely a szélrohamot kitünően ábrázolná, ha a nagy magasság miatt nem veszélyeztetné a nőalak idomainak tisztaságát és érthetőségét, mit magas kupolákon álló alakoknál oly gyakran sajnosan tapasztalhatunk.
Az igazságügyi palota művészi bizottsága erre való tekintettel a lepel teljes elhagyását és a ruházatnak kevesbítését kivánta. A végleges műben maga a geniusz-alak egy hatod résznyivel kisebb lesz, de a nélkül, hogy a fejnek a talapzattól számított magassága csökkenne. Ily eljárással a tömegek közt helyre áll a teljes egyensuly. A lovak nagyobbaknak fognak látszani és kellőleg emelkednek jelentőségükben. A kocsi a legjobb római minták szerint készült s az aprólékosságokig kidolgozott részletei összhangban vannak az épület barokszerű stilusával.
A triga-csoportozat hat méter hosszú és négy méter széles talapzaton áll. Az egyes lovak teljes magassága három és négy méter közt változik. A vert rézbádogból készülő végleges mű egészen a magyar ipar készítménye lesz. Ezt az iparágat hazánkban mindeddig nem művelték, annál nagyobb dicsőség, ha e kényes természetű s nehéz föladatot sikerrel fogja végrehajtani a hazai ipar és tekhnika.
A kocsi kétkerekű. A lovak mindegyike három pontban érintkezik a talapzattal. A megerősítés tömérdek vasszerkezetet kiván. Különösen a lovaknak a földet söprő dús farkain keresztül haladó vasat kellett erősen lekötni, mert ez ellensulyozza az ágaskodó lovak első részét. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. augusztus 18.)

Néprajzi Múzeum főhomlokzata és a timpanon
Az épületet Hauszmann Alajos tervezte - eredetileg az Igazságügyi palota, a magyar törvénykezés háza céljára, amely magában foglalta a "magyar kir. kuria és a budapesti kir. itélőtábla helyiségeit".
Az épület azóta számos funkciót töltött be, ennek megfelelően jelentős változásokon esett át. ...
A timpanon felett háromfogatú diadalszekéren az Igazság istennőjének szobra látható jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal /Senyei Károly/. ... (Forrás: szoborlap.hu)

Tríga szoborkompozíció
Senyei Károly munkája a Triga (1896?). A mester a hagyományoktól eltérően nem páros számú, hanem három paripát tervezett a szekér elé, melyet a felvilágosodás nemtője hajt. Annak idején Steiner Ármin és Ferencz saját ércárugyárukban vörösrézből készítették el a szobrot. A szoborkompozíciót a 90-es években Madarassy István szobrászművész állította helyre és jelen állapotában 2001-ban avatták újra egy emlékkiállítás keretében. (Forrás: szoborlap.hu)