Ismertető szöveg: A közismertebben Országalmának nevezett díszkút építését 1941 második felében kezdték el, s 1943 szeptemberére fejezték be. A kőtömb tetején a kereszt a kereszténység felvételére, az alatta lévő úgynevezett falkorona a város koronázó város státuszára utal. Az oroszlánok az ország címerét, a városcímert és II. András király címerét tartják. Alattuk az évszámok: 1001 (István király koronázása), 1688 (a város török alóli felszabadulása), 1938 (Szent István halálának 900. évfordulója). A körbefutó felirat egy 1237-ben kelt oklevélből való: LIBERTATES CIVITATI ALBENSI A. S. REGE STEPHANO CONCESSAE - azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta. A második világháború idején, miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, az Országalmát faállvánnyal vették körül és négy, harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le. Tetejére sarló és kalapács került. Ezektől a "díszektől" 1948. április 5-én szabadult meg. Az 1950-es években a kőtömbnek csak az alsó része állt. 1962-ben részben helyreállították, de az évszámok és a kereszt csak 1985-86-ban kerülhettek ismét vissza az emlékműre. (Forrás: szoborlap.hu)

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. (Forrás: Wikipédia)