Képaláírás: 1737-1742

Ismertető szöveg: Pápa város Veszprém megyében, a Pápai kistérségben. (Forrás: Wikipédia)

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt volt pálos, majd bencés templom 1737 és 1742 között épült barokk stlíusban. A templomot valószínűleg Witwer Atanáz győri karmelita tervezte. A mostani helyén pálos templom állott, melyet 1638-ban emeltek. Ennek helyén építtette Acsády Ádám megbízásából Dubniczay István kanonok a mai barokk épületet 1737 és 42 között. II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, a templomot 1805-ben kapták meg a bencések. Az épület bejárata felett helyezték el Acsády püspök címerét. Az előcsarnokban egy nagyméretű fafeszület látható, az úgynevezett szerecsen Krisztus; a XVII. századból való, talán spanyol alkotás. A templom nagy értéke a gyönyörű, gazdagon faragott rokokó főoltár. A czestochovai Máriát ábrázoló oltárkép felett a Szentháromság faragott csoportja lebeg. Szent Péter és Szent Pál szobrát láthatjuk még az oltáron. Rokokó a szószék, és a négy mellékoltár, melyeknek képei a XVIII. századból valók. A padok pálos szerzetes-fafaragó munkái. A mennyezetfreskókat Herz Dávid festette 1868-ban. A sekrestyében díszes, faragott barokk szekrény áll. Rendkívül formagazdag a kórus az áttört, faragott, aranyozott rácsozattal és a puttókkal díszített rokokó orgonaszekrénnyel. A templom alatti kriptában nyugszik az építtető Acsády Ádám veszprémi püspök is a néhai szerzetesek között. (Forrás: vendegvaro.hu)