Ismertető szöveg: A szürke légykapó (Muscicapa striata) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj. Európában és Ázsia nyugati részén honos. Hosszútávú vonuló, telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. Ritkás erdők, parkok és emberi települések lakója. Hossza 14-15 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-26 centiméter, testtömege 14-20 gramm. A nemek hasonlóak. A levegőben repülő rovarokra, kétszárnyúakra, szúnyogokra, darazsakra, apró bogarakra vadászik. Üregekbe, korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet fűszálakkal, mohával és pókhálóval bélel ki. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. A fiókákat még 12-14 napig táplálja, mire kirepülnek. Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Magyarországon védett, eszmei értéke 10000 Ft. (Forrás: Wikipédia)

A kaktuszfélék (Cactaceae) családja mintegy 2000 fajt foglal magába. Fajai Amerika trópusi, szubtrópusi sivatagos vagy száraz hegyvidéki területeiről származnak. Pozsgás (törzsszukkulens) növények. A kaktuszok többsége (pl. a fán lakók vagy egyes, kimondottan meszes sziklákon honos fajok kivételével) a kissé savanyú, nem túl meszes, de mindenképp jó vízáteresztő talajt kedveli. Tőzegbe főleg a fán lakó fajokat célszerű ültetni. A több hónapos nyugalmi időszakban (ez általában a tél) vizet egyáltalán nem igényelnek. A kaktuszokat nemcsak rovarok porozhatják be, de egyes fajokat madarak, másokat pedig denevérek. A kaktuszok állati kártevői többen vannak, de a gombák veszélyesebbek. Alakjuk változatos: száruk oszlop, henger, gömb vagy korong alakú is lehet; gyakran párnákat alkotva növekednek. Szinte minden kaktuszfajnak egyedi, jellegzetes tövisei vannak, amelyek alakja és elhelyezkedése fontos fajhatározó bélyegük. Van néhány tövistelen faj is. Egyes kaktuszok termése szívesen fogyasztott csemege. (Forrás: Wikipédia)