Képaláírás: Gróf Schmidegg Kálmán 1848/49-iki honvéd huszár-százados
1854. évi párisi fénykép után.

Ismertető szöveg: "Gróf Schmidegg Kálmán német eredetű, de azért minden ízében magyar érzelmű főúri család ivadéka volt, melynek birtokai Fehér- és Somogymegyében feküdtek. Gróf Schmidegg már a schwechati visszavonulás után Görgei vezérkarába került, a Sándor nagyherczeg nevét viselő cs. kir. huszárezredből. Görgei katonai kíséretében az egész hadjárat alatt mint parancsőrtiszt tüntette ki magát. Egy izben súlyosan meg is sebesült, de felgyógyulása után ismét szolgálatra jelentkezett. Schmidegg Kálmán volt azon három hadi követ egyike, kiket Görgei az Aradon tartott haditanács határozata nyomán megindítandó béke-alkudozások czéljából Rüdiger orosz tábornokhoz küldött. Szőllősnél ő is hadi fogságba jutván, Nagy-Váradra kisértetett. Ott Csányi László 1849-ki közlekedési miniszterrel akart találkozni, ki mint gyámja vagyonát kezelte. A magyar kormánynak Budapestről Szegedre való elköltözése előtt Csányi a leginkább készpénzből álló vagyont aranyokban oly czélból vette magához, hogy alkalmilag gyámoltjának átadhassa. Ámde Csányi nem találkozhatott többé Schmideggel, mivel maga is fogságba került. Mikor aztán Csányi Lászlót Gyuláról, illetőleg Nagy-Váradról Aradra, onnan pedig Budapestre kisérték, Schmidegg Kálmánnak sok ezer forintra rúgó vagyona elveszett. Paskievics herczeg emlékirataiban határozottan tiltakozik azon feltevés ellen, mintha a pénz Nagy- Váradon orosz kézre jutott volna.
Schmidegg Kálmán Nagy-Váradról orosz útlevéllel ellátva külföldre menekülvén, sokáig Londonban és Parisban lakott. 1853-ban a karácsonyi ünnepek alatt gr. Andrássy Gyula, Szemere Bertalan, Klapka György, Duka Tivadar és többen Schmidegg Kálmán párisi lakásán találkoztak. A száműzött hős 1855-ben Parisban hunyt el, hol hamvai mai napig is nyugosznak. Végnapjaiban gróf Andrássy Aladár volt mellette."
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. augusztus 11.)