Ismertető szöveg: A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi érsekség főszékesegyháza. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.
Abban, hogy Veszprém a "királynék városává" vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította (amire nincs megdönthetetlen bizonyíték), vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá. A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése. (A veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is.)
A Szent Mihály-székesegyház első ábrázolását a magyar királyok Veszprémben készült - ma a Nemzeti Múzeumban őrzött - koronázási palástján találjuk: ezen Gizella királyné egy torony nélküli templomot tart a kezében. I. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú építményt két toronnyal bővítették.
Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még ma is meglévő altemplom. Az épület följebbi részei a török időkben elpusztultak.
A székesegyház következő megújulása a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, az épület - feltételezett - eredeti külsejének helyreállítása végett. A gótikus szentélyt és altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek; a ma láthatók Árkayné Sztehló Lili munkái.
1981-ben II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte.
(Forrás: Wikipédia)
A Szentháromság-szobor Schmidt Ferenc alkotása, a felállítás éve 1750.
(Forrás: szoborlap.hu)
|