Ismertető szöveg: Az északi sólyom vagy vadászsólyom (Falco rusticolus) a madarak (Aves) osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Grönland, Kanada, Alaszka és Szibéria sarkvidéki területein él. Európa északi részén 600-1000 költőpár van. Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-130 centiméter és testtömege 900-1900 gramm. A tojó nehezebb, mint a hím. Ez a faj a legnagyobb a sólymok között. A tollazat a majdnem fehértől (főleg Grönlandon) szürkésbarnáig, vagy szürkéig (különösen Skandináviában) változik. A madár mellkasán nyílhegy alakú rajzolatok láthatók. A faroktollak hosszúak, szélesek, gyakran csíkozottak. Ülés közben túlnyúlnak az evezőtollakon. Az északi sólyom felső csőrkávájának elülső szélén van a "sólyomfog"; ez egy kiszögellés, amely az egész családra jellemző és a zsákmány megölésére szolgál. Egy fészekaljban több színváltozatú fióka is lehet. Magányosan vagy párban él; a fiatal madarak ivarérésükig kóborolnak. Tápláléka madarak, emlősök, kétéltűek, halak és rovarok. Az ivarérettséget két évesen éri el. A költési időszak április-június közötti időszakra tehető. Egy fészekaljban 2-7, legtöbbször 3-4 krémszínű, barnán pöttyözött tojás található. A fészek a csupasz sziklára épül. A tojó 30-36 napig kotlik, eközben a hím védelmezi a fészket és táplálja a tojót. A fiatal madarak 46-49 nap után repülnek ki. Magyarországon védett, eszmei értéke 100 ezer Ft. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)