Normál kép: 17659998.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 17659998_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A dzseládapávián röviden dzseláda vagy barna pávián (Theropithecus gelada) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj. Átmenetet jelent a páviánok és a mangábék között, mindkét csoportra hasonlít, de vannak nagyon jellegzetes egyedi tulajdonságai is. Ezt az egyik legkülönösebb majomfélét viszonylag későn, 1835-ben fedezték fel. Kizárólag Etiópia és Eritrea magasföldi füves szavannáin él, többségük a Simien Nemzeti Parkban (Gich és Sankaber). Éjszakára alvósziklákat keresnek fel, ahonnan reggelente leereszkednek és felkeresik a közeli füves területeket. A dzseláda-populációk többsége 2-5000 méteres magasságon él, és az ottani szélsőséges éghajlathoz alkalmazkodott. Testmérete a nemtől függ: a hímek valamivel nagyobbak, mint a nőstények. A hímek testhossza 69-74 centiméter, farokhosszuk 45-50 cm, testtömegük átlagosan 20 kilogramm. A nőstények testhossza 50-65 cm, ehhez 30-41 cm-es farok csatlakozik, testtömegük pedig átlagosan 15 kg. Barna szőrzete van, mellkasán mindkét nemnél csupasz, feltűnő, háromszög alakú folt van. Ennek színe a domináns hímnél élénk vörös, a nőstényeknél pedig az ivarzási időben válik élénk vörössé. A hímeknek hosszú szőrgallérja van. Kizárólag növényekkel táplálkozik, és ezért alkalmazkodni kénytelen azok szezonális változásaihoz. Kisebb mértékben fogyaszt gyümölcsöt, gumót és virágot is. A különleges étrendhez való specializálódás egyedülálló anatómiai jellegek kialakulásához vezetett. A két első ujja nagymértékben szembefordítható, így ügyesen ki tudja csipkedni az ehető fűszálakat a rosszak közül a száraz időszakban. Szintén figyelemre méltóan rövidek és robusztusak az ujjpercei, amelyekkel hatékonyan tud a gumók után ásni a kemény földben is. A dzseládák egyhímes csapategységekben élnek, amely a kifejlett hímen kívül néhány (2-6) nőstényből és az utódaikból áll. A rendszerint egy kölyök 5-6 hónapnyi vemhesség után születik meg, majd 12-18 hónapos koráig szopik. A nőstények 4-5 éves, a hímek 5-7 éves korukban válnak ivaréretté. A dzseládák állatkertekben akár 30 évig is élhetnek. A dzseládát nem fenyegeti közvetlenül a kipusztulás veszélye, vadonbeli populációja mintegy ötszázezer egyedet számlál. A dzseládák fennmaradásának biztosítására az európai és az amerikai állatkertek is fajfenntartó tenyészprogramot hoztak létre. Mindemellett állatkertekben nagyon ritka faj. Jelenleg Magyarországon egyetlen állatkertben találkozhatunk velük: a Veszprémi Állatkertben. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page