Képaláírás: Szent József álma.
A budapesti józsefvárosi templom falfestményei Roskovics Ignácztól.

Ismertető szöveg: A főváros egyik templomának, a józsefvárosinak restaurálása adta meg Roskovicsnak a legkedvezőbb alkalmat, hogy egész tehetségét bemutathassa. Négy nagy fali képet kellett festenie a templom boltozatára és azok mellé a négy evangélistát.
...
A mennyezet képsorozatában (összesen négy) egy nem Szent Józsefre vonatkozik. Ez a Szent Háromság és a szentély boltozatát ékesíti, közel az oltárhoz. ...
A templom hajójának mennyezetén következik a Szent József-képek sorozata, a színek skálájában: először gyönyörű éjjeli jelenet, a csillagos éggel; aztán a hasadó hajnal; harmadikul pedig a ragyogó napfény; a misztérium, a mennybemenetel, a megdicsőülés. Mind a három hangulata más, mennyei dolgok szépségével eltelve, és szétáradva a fohászkodókra, a könyörgőkre, kik a templomban összegyűlnek.
Szent József álma az első, az az éjjeli kép, melynek kékes szinei, misztikus violaszinű felhői oly szokatlanok templomban, mely a természet rejtelmes hangulatát fejezi ki. Máté evangelista jegyezte föl, hogy József el akarta hagyni Máriát, mikor megtudta, hogy anya lesz; de az Úr angyala megjelent neki s felvilágosította, hogy születendő gyermeke Isten fia, ki megszabadítja a világ népét bűneitől. Ezt a dogmatikus legendát a poézis szárnyalásával adja elő Roskovics. Felhők közt, az ég derült éjjeli fényében látjuk Józsefet, a mint az angyal megmutatja neki a látományt: Máriát, a Madonna bűbájában, és a születendő kis Jézust, ki anyja előtt a felhőkön áll és kedves, rábeszélő mosolylyal nyújt József felé két szál liliomot, a nevelő-atyaság jelképét. József térdre roskad, összekulcsolja kezét. Arcza az imádást fejezi ki. Meg kell nézni mellette a szárnyaló angyalt: merész, virtuóz rajzával, ezt az imponáló, mégis könnyen lebegő alakot, nemes, átszellemült arczával. Mária szelid fenségében, szűzies bájában, az alázatos önmegadás szép kézmozdulatával: a legszebb Madonna-képek egyike, a mint Jézus is a legkecsesebb Bambinók közül való, a milyet ihletett mesterek alkottak. A megragadó jelenetet az éj nagy mélysége, a ragyogó csillagok, a természet igazságával veszik körül. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. május 12.)