Képaláírás: Báró Heidler Károly, egyiptomi osztrák-magyar főkonzul. Slatin pasa.
Slatin pasa Kairóban.
Ismertető szöveg: Slatin pasa megszabadulása.
Teljes egy évtized telt el a legutolsó nagy afrikai háború óta, mely az egész művelt világ osztatlan figyelmét magára vonta. A Nilus folyó felső vidékén, melyet kevéssel azelőtt hódított meg Egyiptom számára a közelebb elhunyt Izmail alkirály, a vakbuzgó mohamedánok kezdettől fogva forrongásban állottak, s ez a forrongás évről - évre növekedett részben azért, mivel a mai Egyiptom gazdaságuk fő forrásától, a rabszolgakereskedéstől megfosztotta őket, de főkép azért, mivel az egyiptomi kormány eladósodása következtében mindinkább az angolok kezébe került, kiket a mohamedánok szivből gyülöltek. A sok forrongásnak nyilt lázadás lett a vége, s ismeretes, hogy a lázadók 1882-ben az úgynevezett "máhdi" vezetése alatt fanatikus hévvel támadták meg az egyiptomiakat, s rövid idő alatt nagy győzedelmeket vívtak ki az angolok vezetése alatt álló egyiptomiak felett. A háborúnak két világhirű áldozata is volt: egyik Gordon pasa, kit 1885-ben Khartum elfoglalása alkalmával gyilkoltak meg, a másik az Afrika ismertetése körűl nagy érdemeket szerzett Emin pasa, ki messze délen, a Victoria-Nyanza körűl fekvő tartományában több évig fenn tudta tartani magát, míg végre Stanley utolsó, épen az ő megmentése érdekében rendezett expedicziója segélyével kijött körmeik közül, de végre is a mohamedánok gyülöletének áldozatává lett.
Tiz év óta jóformán mit sem tudunk arról az óriási, a magyar korona országainak területénél körülbelül ötszörte nagyobb birodalomról, melyet a dervisek (így hívják a máhdi vallási hiveit) elfoglalva tartanak. Az új arab birodalom épen nem érintkezik szomszédjaival, legkevésbbé a hitetlenekkel, s az angol kormány a keserves tapasztalatokon okúlva, még csak komoly kisérletet sem tett új hódításra. Egy-két fogoly menekült meg csupán a máhdi fogságából, legutóbb egy Ohrwalder nevü tiroli születésü pap, két apáczával, kik azonban valósággal foglyok voltak s igy az ottani eseményeket csak hallomásból ismerik.
Ily körülmények között nagy feltünést keltett, hogy újból megszabadult egy fogoly s ez alkalommal egy kiváló szerepet vivő egyéniség, Slatin pasa, ki hosszas bujdosás után ez évi febr. 20-án érkezett meg Kairóba.
Slatin Rudolf 1857-ben született Ober-St.-Veitban, Bécs mellett s így aránylag fiatal ember. Először 1873-ban ment Kairóba, hol Gordon pasa szolgálatába állván, Dsebel Nubar kikutatása által szerzett érdemeket. 1876-ban visszatért Bécsbe, résztvett mint hadnagy Bosznia megszállásában, s irodalmilag is működött; de 1879-ben ismét egyiptomi szolgalatba lépett, hol különösen a Darra mellett (1882) vívott győzelmes csatában, melyben 2000 felkelő elesett, tüntette ki magát. Ezen érdemeiért előbb Dorer parancsnoka, majd bej ranggal Darfur tartomány kormányzója lett, s 27 csatában vett részt. Midőn azonban a felkelők Hicks seregét tönkre tették, őt is bekerítették, katonái szétszaladtak, ő meg fogságba esett. Nem kevesebb, mint tiz esetben kisérlette meg Slatin bej (most már pasa) a menekülést ellenségei kezeiből, de mindenkor eredménytelenül. Minden kisérlet után szigorúbb lett a fogsága, a máhdi közelében tartották lelánczolva. Az angolok kisérletei, hogy őt diplomatikus úton kiszabadítsák, siker nélkül maradtak. Életét türhetővé tudta azonban tenni az által, hogy buzgó előimádkozó volt, a miért a Kalifa megkedvelte, s testőri szolgálatot bizott reá.
Slatin pasa tudván, hogy a mahdi az ő segítőit és jóakaróit kegyetlenül megkinozná s esetleg megölné, még most vonakodik elmondani menekülésének részleteit, sőt azokat a helyeket is, melyeken keresztül jött; reményli azonban, hogy a mai máhdi hatalma csakhamar megtörik s akkor beszélhet. Csak annyit mondott el barátainak, hogy előkészülődése már múlt év júliusa óta megkezdődött s így félévnél hosszabb ideig terveltetett. Maga a menekülés útja is egy hónapnál tovább tartott, bár az első nap oly gyorsan haladt előre kirendelt tevéken, hogy 200 kilométernél nagyobb utat tett meg. Nem egyszer fel is ismerték, de sikerült megmenekülnie, egy alkalommal úgy, hogy egy folyóvízben bukott le, míg a máhdi által üldözésére küldött katonák elvágtattak előtte. Más alkalommal kisérői is elhagyták, mert azt hitték, hogy már el van veszve. Valósággal csak egyiptomi földre érve Asszuánban érezte magát biztosan. Onnan táviratozott Egyiptomba s ott szerezte be azt az európai öltözetet, melyben Kairóba érkezvén lefényképezték; a mint itt bemutatott képünkön is látható.
Kezdetben természetesen igen sokan kételkedtek a csodás megmenekülés igazsága felett, mióta azonban Kairóba megérkezett, hol számos régi ismerőse van, köztük a mi főkonzulunk, báró Heidler Károly, s leveleket irt szerteszét, kétségtelen, hogy csakugyan Slatin pasa a megmenekült. Érdekes, hogy hosszú 11 évi fogsága alatt nem feledte el az európai nyelveket, sőt, a mi az angolokat legjobban meglepte, Kairóban rögtön egészen angolosan tudta a kést és villát használni. Most kiváncsian várják e hires menekülő könyvét, mivel kétségtelen, hogy fogoly élete folyását le fogja irni, s e könyvben sok érdekes részlet lesz a máhdi birodalmáról is. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. április 14.)
Slatin Rudolf
(Slatin pasa), Afrika-kutató, szül. 1856. Bécsben Kairóban ügynök volt majd egyiptomi szolgálatba állott. Gordon pasa alatt 1881. Darfur tartomány helytartója lett, majd pedig Hicks pasa alatt az angolok és egyiptomiak ellen támadt máhdi leverésére küldött sereggel harcolt, de a máhdi fogságába került 1884. Csak 1895 elején sikerült neki megszöknie és nagy nehézségek közt Asszuánba menekült, ahonnan azután Alexandriába, majd Bécsbe ment. Az egyiptomi alkirály ekkor pasának nevezte ki. Élményeit külön könyvben írta meg, amelyet Jankó János fordított magyarra s e címen jelent meg : Tűzzel-vassal a Szudánban. 1905. osztrák bárói rangot kapott. (Forrás: Tolnai Nagylexikon)
|