Képaláírás: A hegyi beszéd.
Képek Jézus életéből. - Dupanloupnak Ruschek Antal által átdolgozott «Jézus Krisztus» czimű művéből.

Ismertető szöveg: Jézus életéből.
A nagyhét ünnepei, ájtatos elmélyedései, megelevenítik a képzelet előtt azt a fényes alakot, kiről a vallás mint az Isten fiáról emlékezik meg.
Jézus képének ábrázolása, élete egyes eseményeinek festése, a művészeteknek mindig egyik fő tárgya, lelkesíti a legkiválóbb elméket s a modern művészetet is csak úgy foglalkoztatja, mint a régi korbelit.
A képzőművészet történetében, a mint bevégződik a pogány-kor, azonnal a keresztény vallásos ábrázolás kezdi meg az új korszak művészetét, s abban a Krisztus felé fordul a főfigyelem. Hiteles arczvonások nincsenek, de a művészek ihlete igyekszik a hagyományoknak, az evangéliumi leírásoknak megfelelő alakot teremteni. A gyermek Jézus, a szenvedő Krisztus, Mária, az apostolok és a szentek állandó alakjai a művészetnek Itáliában ugy, mint Bizanczban, és az egyház, a főpapok, a pápák, a fejedelmek gyámolítják a művészetet, melyet második korszakában - a pogány művészek után - a keresztény szellem istápol és juttat virágzásra. De a modern festészet is nagyon gyakran visszatér a bibliához, a szent könyvekhez, melyek meg nem szünnek a művészet emlői lenni. Hazai festőink közül elég Munkácsyt említeni, kinek művészete leghatalmasabban a Krisztus-képekben nyilatkozott, s ki ép most is újabb Krisztusképen, az "Ecce homo"-n dolgozik.
Lapunk már többször állított össze különböző korból, különböző művészektől Krisztus-képeket. Most, a nagyhét és a húsvéti ünnep alkalmából egy újabb csoportot adunk ismét Krisztusról, életéről, előkelő művészek után. A képek egy díszkönyvből valók, Dupanloup orleansi püspöknek "A mi urunk Jézus Krisztus" czímű munkájából, melyben a vallási ihlet és a költészet szólal meg ékesen, s melyet Ruschek Antal esperes-plébános oly szépen fordított le magyarra. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. április 14.)