Képaláírás: László király Horvátország meghódítása végett átkel a Dráván.
Székely Bertalan falfestménye a pécsi székesegyházban.

Ismertető szöveg: A magyar régiség- és történettudomány legkiválóbb művelőit egyesítette Szilágyi Sándor a már olvasóink előtt is ismeretes nagy mű létesítésére, a melyet az Athenaeum-társulat tesz közzé tiz kötetben. Az első kötet immár a közönség kezében, van, s fele részében hazánknak a honfoglalás előtti, fele részében pedig a honfoglalás korabeli s a nemzet megszilárdulásának történetét tárja elénk egészen Szent István haláláig. A tudós irók tollához segítségűl szegődik festőművészeink ecsete is; a tudósok kutatásának eredményeihez a szemléltető eszközök, az illusztrácziók egész gazdag csoportja járul, hogy irásban és képben egyformán feltámaszszák a múltat halottaiból.
Úgy hiszszük, olvasóink előtt nem érdektelen néhányat bemutatnunk az illusztrácziók ama gazdag csoportjából, a mely ez első kötetet disziti. Előbb a honfoglalás előtti kor történetéhez, aztán a magyar nemzet legrégibb korához adott illusztrácziók közül sorolunk fel néhányat.
...
A nagy történeti mű még meg nem jelent II-ik kötetéből bemutatjuk Székely Bertalannak a pécsi székesegyházban levő falfestményei közül egyiknek másolatát, mely azt ábrázolja, a mint Szent László királyunk Horvátország meghódítására átkel a Dráván. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. április 7.)

I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. - Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 - 1095). Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt.
I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő (II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem lánya) második fia volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska, későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség.
Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba.
Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté. (Forrás: Wikipédia)