Képaláírás: Az augsburgi csata. - Echter M. festménye után.
Képek a magyar történetből. - Szalay-Baróti «A magyar nemzet története» czimű most megjelenő művéből.

Ismertető szöveg: A kalandozó hadjáratok történetének egyik legjelentősebb ütközete 955. augusztus 10-én zajlott az Augsburg melletti Lech-mezőn a magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a kalandozások beszüntetését eredményezte. (Forrás: Wikipédia)

Képek a magyar történetből.
A közelgő ezredévi ünnepélyre több magyar történeti munka van készülőben. Történetiróinkat buzgó kiadók segítik munkájokban, hogy a ritka ünnepélyre Magyarország történelmének leirását diszes kiállításban s a megkapóbb jeleneteknek, az első sorokban küzdő nagy férfiaknak s a fenmaradt emlékeknek rajzaival érdekesbítve adhassák a közönség kezébe. Különösen két vállalat keltett méltó figyelmet. Az egyiket több kiváló magyar történettudós irja s az Athenaeum társaság adja ki; ez tíz kötetre van tervezve. A másikat a Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) könyvkereskedése adja ki, s Baróti Lajos, e buzgó írónk rendezi sajtó alá s részben ő maga irja, (például az első kötetet, a mely Magyarország történelmét az Árpád-ház kihalásáig adja, egészen ő maga irja nagy gonddal és a legjobb források felhasználásával), részben Szalay Józsefnek, e korán elhunyt jeles történettudósunknak az Akadémiától is kitüntetett művét adja, itt-ott kiegészítve, három kötetben.
A jelen alkalommal a Szalay-Baróti-féle vállalat illusztrácziói közül mutatunk be néhányat, a melyek részben már megjelentek, részben még a mű későbbi folyamában látnak világot. Baróti Lajos ízléssel és műérzékkel válogatta össze ez illusztrácziókat, a melyek száma az egész műben közel hatszázra rúg. Álljanak itt mutatványul a következők:
Az augsburgi csata, Echter M. festményének hasonmása. Az eredeti festmény Münchenben van. A kép közepén látjuk Nagy-Ottó német királyt, a ki fehér lovon ül, hosszú, egyenes kardját kinyújtja s úgy vágtat a futó magyarok nyomába. Tőle balra Szent Ulrik, a hős lelkü augsburgi püspök, a ki zászlót lobogtat; jobbra pedig Konrád frank herczeg, a király veje, a kinek épen akkor fúródik nyakába a magyarok nyila, midőn a csata hevében sisakját leveszi. Ez az ütközet - mint tudva van - 955-ben történt. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. márczius 24.)