Ismertető szöveg: A Feszty körkép reklámja a Vasárnapi Ujság 1895/6. számában.

A Feszty-Körkép őseinknek a Kárpátmedencébe való visszatérését ábrázolja. A körkép - a panorámafestészet -, külön műfaj. A mozi és a televízió elődje. Gyökerei közel 2000 évre a klasszikus Róma korába nyúlnak vissza. Majd a reneszánsz idején újjászületik és népszerűsége azóta is tart. A műélvezőt egy kör alakú festmény közepébe helyezi, melynek a néző lábától a festményig húzódó épített előtere fokozza az optikai csalódást.
Feszty Árpád "A magyarok bejövetele" c. körképe kiemelkedett kortársai közül, melyekből mindössze húszegynéhány, különböző művészi értékű, maradt fenn. Feszty Árpád, tehetséges festőművész (1856-1914), párizsi tanulmányútján, 1890-ben látott egy napóleoni csatát megörökítő óriás panoráma festményt és ennek hatására elhatározta, hogy hasonló méretű körképen megörökíti a özönvíz történetét. Apósa, a romantikus író, Jókai Mór fantáziáját megkapta az ötlet, de a Honfoglalás megfestésére ösztönözte vejét. Különleges időszaka volt ez történelmünknek, hiszen ekkor készült a magyar nemzet az államalapítás ezredik évfordulójának megünneplésére. A sugárúti paloták között az úttest alatt már lefektették a szenzáció számba menő földalatti sínpárjait. A Hősök terén szoborcsarnok készült. Mindenütt az egész országban maradandót, a nemzeti emlékezethez méltót alkottak. Árpád és vezérei, a hősi múlt képi megörökítése jól illett az évforduló hangulatához. Így természetes, hogy a nagyszabású vállalkozáshoz megkapta a kellő támogatást. A főváros adott területet a képet befogadó körcsarnok részére, melyet bátyja, Feszty Gyula építész tervezett és épített fel rekord idő alatt. A pénzügyi alapokat biztosító részvénytársaságot is ő alapította. ... (Forrás: Kerkay Emese A KÖRKÉP TÖRTÉNETE; http://mek.oszk.hu/01500/01591/html/szuletes.htm#2)