Normál kép: 1895_Oldal_048_a.jpg   Méret: 770x431 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1895_Oldal_048_a_nagykep.jpg   Méret: 1200x673 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Csataképek a japán-khinai háborúból. - Eredeti khinai rajzok után.

Ismertető szöveg: A khinai sajtó.
Minden történeti kézikönyvben föl van emlitve, hogy a khinaiak jóval az európaiak előtt ismerték már a könyvnyomtatást.Történeti adatok szerint 581-ben Krisztus után már divatban volt ott a fametszés (xylographia), a X-ik század elején használták a kőnyomást (lithogrnphiát) s a XI-ik század elején feltalálták a mozgatható betüket. Legrégibb ujságuk a "Ching-Pao" (Tudósítások Pekingből) a 713-ik évben jelent meg s azóta folyvást fennáll s igy hasonlithatlanúl régibb, mint bármely európai lap.
A Csing-Pao-t jelenleg fa betükkel nyomják: háromféle kiadásban jelenik meg, s az első, melyet mozgatható betükké nyomnak, a khinai kormány hivatalos lapja.
...
A khinai képes lapok száma jelenleg még csak egyetlenegy. Ez a Shanghaiban megjelenő "Gua Pao" (Képes újságok) összeköttetésben a "Csüng" lappal. 1885 óta hetenként jelenik meg 10-12 lapnyi füzetekben piros, vagy zöld borítékban. Egy-egy szám ára körülbelül 15 kr. Képei fametszetek, melyek khinai modorban árnyékolás nélkül készülnek, de már némi távlattal. A szöveg a mindennapi életből van s így a khinaiak szokásaira nézve sok érdekes részletet nyújt. Igy például az 1893-iki évfolyam májusi 2-ik számában van egy kép egy szokatlan sok lábú élő szörnyről, mely körűl egész csomó kiváncsi khinai áll. ...
A khinai képes ábrázolások példáiként három csataképet van alkalmunk ez úttal bemutatni, melyeknek eredeti példányait dr. Alexander úr, a Lloyd tengeri hajózási vállalat egyik hajójának orvosa küldte be lapunknak. Mind a három kép a khinaiakat tünteti föl győztesekül, azt akarván elhitetni, hogy a khinaiak diadalmasan megszállották Koreát s végkép kiverték belőle a japánokat. S hogy a képek csakugyan ezt jelentik, vagyis inkább ezt akarják jelenteni, azt. nem pusztán a rajzokból olvassuk ki, mert dr. Alexander úrnak gondja volt, hogy az ábrázolások fölirásait leolvastassa, a mit egy Khinában működő európai hittérítő meg is tett neki. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. február 10.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page