Képaláírás: Gróf Kun Kocsárd.

Ismertető szöveg: Kún Kocsárd, gróf (Algyógy, 1803. jún. 25. - Szászváros, 1895. jan. 11.): földbirtokos, művelődéspolitikus, országgyűlési képviselő. Tanult a szászvárosi, kolozsvári, nagyenyedi ref. kollégiumban, a bécsi mérnöki ak.-n, 1822-ben a marosvásárhelyi kir. táblánál ügyvédi vizsgát tett. 1823 -tól 1833-ig Hunyad vm.-nél tisztviselő. Az 1833-as erdélyi ogy.-n követ, a reformok híve, a szabadelvű ellenzék tagja. 1833-tól algyógyi birtokán gazdálkodott. 1848-ban Hunyad vm. főispánja és Szászváros-szék forradalmi kormánybiztosa lett. Részt vett az 1849-es debreceni ogy.-en. 1849 őszén elfogták. 1851. okt. 7-én kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet kegyelemből 20 évi várfogságra és teljes vagyonelkobzásra változtatták. 1856-ban szabadult komáromi várbörtönéből. Hazament Algyógyra. 1866-ban az uniós kolozsvári és pesti ogy.-en követ, 1867-ben Hunyad vm. főispánja lett. 1868-ban visszavonult a politikai életből, s kizárólag gazdaságának, ill. művelődési és ref. egyházi ügyeknek szentelte életét. 1885-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egyik alapítója. 1888-ban pedig teljes vagyonából Algyógyon földmívesisk.-t alapított azzal a céllal, hogy a m. falvaknak a modern belterjes gazdálkodáshoz jól értő mintagazdákat neveljenek. - Irod. Dósa Dénes: A szászvárosi ev. ref. Kun-collegium története (Szászváros, 1897); Ráthi Lajos: A magyar közművelődés két bajnoka: K. K. gróf, a főúr; Szatmáry György az értelmi munka embere (Kolozsvár, 1905); Gáspár József: Az algyógyi gróf K. K. székely földmíves iskola (Magyaróvár, 1906); Sándor József: Algyógyi gróf K. K.... (Sándor József: Az EMKE megalapítása... Kolozsvár, 1910). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon, mek.oszk.hu)