Normál kép: 1895_Oldal_042_b.jpg   Méret: 770x1975 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1895_Oldal_042_b_nagykep.jpg   Méret: 1200x3079 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A világ legmagasabb háza.

Ismertető szöveg: A legmagasabb ház.
Mellékelt képünkön látható a földgömbön levő legmagasabb ház, a new-yorki Manhattani életbiztosító társulat 16 emeletes épülete. A rengeteg épület a föld felett 115 méter magas, ezenkivül az utcza alatt 18 méter alapja van, ugy, hogy ezt is hozzá számítva a Gellérthegy magasságával versenyezik. Egyes tornyok és az egyiptomi gulák még magasabbak, de már New-Yorkban az eddig legmagasabb épület, a hires szabadság szobor a kikötőben, nem egészen 100 méter magas s így jelentékenyen kisebb, mint az új épület. Ismeretes, hogy az amerikaiak nagyon szeretik a szertelen nagyságú épületeket. Európában 5-6 emeletes házak a nagy ritkaságok közé tartoznak, az amerikai Egyesült-Államok nagy városaiban, különösen pedig New-Yorkban, Chicagóban és San-Franciskban tuczat számra vannak oly épületek, melyek kétszer ily magasak, ugy, hogy a köznép már külön nevet is adott nekik, elkeresztelvén őket "felhő-karczolók"-nak. Hogy ezek az épületek szépészeti szempontból kifogás alá esnek s némelyiket határozottan ízléstelennek kell tartanunk, ez az amerikai előtt mellékes dolog, ő nemcsak megelégszik a szertelen nagysággal, hanem büszke is rá.
Magától érthető, hogy ily órási magas épületeket téglából és kőből építeni úgy, hogy tartósak is legyenek, nem lehetséges. A bemutatott óriás csontváza is, hogy így szóljunk, aczéloszlopokból áll s az egész tehernek súlya az óriás szintén aczéllal gazdagon megrakott alapzatán van. A kő és tégla mellékes, csak a gerenda­hálózat hézagainak kitöltésére szolgál. Ez a gerendahálózat mintegy 50 aczéloszlopra van fektetve s ezenkivül a kő-alap pneumatikus módon rakatik le a földbe s aczél-lemezek jönnek fölé. Mivel a magas falaknak természetesen nagy légnyomást kell elviselni s ezáltal az aczéloszlopok könnyen meghajolhatnának, keresztgerendák is vannak nagy számmal összeköttetésben az alapzattal.
Az épületnek, mint említettük, 16 emelete van; e felé jő még a kupola és a lobogó. A homlokzat kizárólag masszív gránitból készült, a többi az aczélhálózattal van összeköttetésben. Ezt az aczélhálózatot ugy szerkesztették, hogy az egyes emeletek talapzatára, minden négyzetláb területre 88 klg. súlyt veszély nélkül el lehet helyezni. Az egész épület súlya körülbelül 30 millió kgr. lehet. Magától érthető, hogy az építés nagy nehézségekkel járt. Egy 39 tonna sulyu nagy keresztgerendát 40 ló húzott külön előre lerakott síneken, melyekre azért is szükség volt, mivel az óriási súly különben a kövezetet tette volna tönkre. De ily nehzéségek mellett is roppant gyorsan haladt az építés. Nem volt szükség öt hónapra sem, hogy az alapzatot elkészítsék, holott itt 15 hatalmas kőtalpat s ugyanannyi pneumatikus eljárás mellett besülyesztett aczél-caissont helyeztek el. Ezentul három hónap mulva már tető alatt volt az egész s megkezdhették a díszítéseket. A homlokzaton faragott gránit-diszítések vannak, oldalt, mivel itt veres téglát alkalmaztak, falfestmények is láthatók, a mennyire a szomszéd házak falai el nem fedik.
Legnehezebb feladat volt gondoskodni arról, hogy a háztorony esetleges viharoknak ellenálljon. Gondos számítás szerint a kupola négyszöglábonként 25 kgr. a többi épületrészek pedig 15 kgr. nyomásnak képes ellenállni.
A házat Kimball és Thompson építészek készítették, kiknek művét méltán elismerés illeti meg, mert bár az óriási ház szélessége nem áll arányban magasságával és így eszthetikai hatása nagyon kérdéses, az építés művészete a sok nehézség mellett bizonynyal nagy volt. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. február 3.)



Manhattan Life
Magasság: 106 méter a lámpás tetejéig
Eredeti tulajdonos: Manhattan Life Biztosítótársaság
Építészek: Kimball és Thompson
Mérnök: Charles Sooysmith
Építve: 1893.-1894.
Azzal az óhajjal, hogy egy olyan építészeti szimbólumot hozzanak létre, ami elhomályosítja a versenytársakat, a Manhattan Life Biztosítótársaság 1892-ben egy versenyt írt ki az új főhadiszállás tervezésére a Broadway 64-66 szám alá, a Szentháromság Templom túloldalán. Végül Kimballt és Tompsont választották ki. Az új épületnek a legmagasabbnak kellett lenni New York-ban. Ez egyrészt új arculatot is jelentett a cégnek, de természetesen a bevételek növekedését is várták tőle. Amikor 1894-ben befejezték, a gránit, terrakotta és brick-clad (?) szerkezet 106 méterre magasodott a járda fölé. A felsőbb szinteken rézbevonatú vashíd ívelt át az U-alakú épület fényudvarán (light court)(?), és néhány olyan dolgot is tartalmazott, amely első volt a maga nemében, például pneumatikus süllyesztőszekrényt az alapokhoz Charles Sooysmith munkája nyomán. A belső tereket az egyik első elektromos szellőzőrendszer hűtötte és fűtötte. Bár az épületet 1904-ben kibővítették, a méretét hamar elhomályosították más épületek, ahogyan a francia reneszánsz stílusát is. A Manhattan Life-ot 1930-ban lerombolták, hogy helyet csináljanak az Irving Trust Bank székházának, a Wall Street Art Deco remekművének. (Forrás: egalizer.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page