Képaláírás: Sikló-verseny.
Lábszánkó-versenyek Norvégiában.

Ismertető szöveg: A lábszánkó-versenyekről.
A lábszánkózás a mint azt Hansen összehasonlító nyelvészeti kutatások alapján kimutatta - a finn-ugor népeknél született, még pedig abban az időben, a mikor a sok különböző törzs még nem volt különválva, hanem Szibériában, az Altai-hegység és Baikal-tó vidékén együtt lakott. De habár e mesterség atyamesterei ezek a mi dédőseink voltak is, valódi fejlődésre csak a norvégeknél jutott. Ők is réges-régen eltanulták a velük szomszédságban lakó lappoktól és finnektől s ámbár ez az időpont ki nem mutatható, bizonyos az, hogy a norvégek magát az eszközt már a 6-ik században ismerték és a 10-ik században gyakorolták is a lábszánkózást; legalább az e korabeli ó-éj szaki dalok, sagák számos vonatkozásai bizonyítják ezt.
...
Norvégiában a lábszánkó-versenyeknek két neme van: a távverseny (Laengdelöb) és az ugróverseny (Hoplöb); kivételesen s főleg a kisebb egyletek versenyeinél még egy harmadik is előfordul, a kezdetlegesség jellegével biró sikló-verseny. Ez utóbbinál a versenypálya egy meglehetős lejtő, mely pár száz méternyi hosszú s végén sík területen kifutóval végződik. A mérkőzés a körül forog, hogy a pályázók közül ki tud leggyorsabban a hegyről leesusszanva czélhoz érni; a súly tehát a siklás gyorsaságának jut. Ilyen versenyt mutat első képünk, még pedig hölgy-versenyt. (Chernel István írása) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. február 3.)

Chernelházi Chernel István ornitológus, a sí magyarországi meghonosítója, kora legjobb sízője. 1865. május 31-én, Kőszegen született. ...
1891-ben feleségével együtt Norvégiába utazott, ahol nemcsak madártani, földrajzi kutatásokat végzett, hanem a sísporttal is megismerkedvén, hazatérése után ennek egyik lelkes terjesztője lett. A norvégiai útról síket hozott haza, 1893-tól több népszerűsítő cikket írt a síről, vagy ahogy ő nevezte, a lábszánkóról.
1896-ben adta ki A lábszánkózás kézikönyve című oktatókönyvét. A könyv a magyar nyelvű sí szakirodalom első és alapműve, a magyar sí szaknyelv megalapozó műve. Chernelházi Chernel István a maga idejében az ország legjobb síelője volt, ausztriai versenyeken indult, felesége pongyeloki Roth Dóra az első magyar síelő hölgy tőle tanult meg síelni. Élete utolsó két évében 3000 km-t síelt! (Forrás: skiculture.hu)