Képaláírás: A Rákos mezeje.
Dörre Tivadar rajza.
Képek Corvin János életéhez.

Ismertető szöveg: Corvin János 18 éves volt, mikor atyját, egyetlen támaszát elvesztette. A végzet, mely királyi koronát ígért neki, most arra kényszeríté, hogy ifjú erejének elégtelenségével induljon harczba a megígért örökségért. Nem ő volt a hibás, hanem az őt környező társadalom, hogy a csatát elvesztette.
A küzdelem lefolyását ismerjük a történelemből. Mig a királyfi ifjú korának egész naivságá val bizik nemzetének atyja iránti hálájában: az új férjre vágyó Beatrix cselszövényei megbontják az összhangot a nemzeti élet tényezői között, s egy idealista főpapnak, Filipeez Jánosnak, Ulászló cseh király mellett való pártfoglalása megadja a módot Corvin János jelöltségének megbuktatására. Rákos mezején, a köznemesség sorában Mátyás fiának hivei voltak többségben, de a pesti Nagy-Boldogasszony-templomban összegyűlt főrendek ravasz hitegetéssel távozásra birták őket, s mikor maguk maradtak, a tapasztalatlan ifjút levették a lábáról s elfogadtatták vele a trónról való lemondásért kinált árt: a bosnyák királyságot és Szlavónia fejedelemségét. Az engedékenységében kijátszott királyfi váratlan támogatásra találva Újlaki Lörincz és társai csatlakozásában, a másik végletbe csapott át: fegyveres ellenállásra készült, s ez betetőzte bukását. A Csontmezőn Corvin János pártja szétmállott s az országos rendek 1490 július 15-én Ulászló cseh királyt választották meg Magyarország királyává. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. január 27.)

A mai Angyalföld és Kőbánya közötti síkon, a középkori Pest városfalától (Kiskörút) a Rákos-patakig húzódott a Rákos-mező. Első írásos említését 1074-ből ismerjük, 1289-ben úgy említették, hogy az ország közepe. A XII-XIII. századtól a hadrakelések és országgyűlések elsődleges helyszínévé vált. Budapest egyesítésétől (1873) a fővároshoz tartozik. Kezdetben a X. majd 1930-tól a VI., VII., VIII., XIV. kerület része. Neve több mai budapesti földrajzi névben fennmaradt: Alsórákos, Rákosfalva, Rákospalota, Rákosrendező pályaudvar, Rákos-patak. (Forrás: Wikipédia)